Hecker Róbert: A közösségi célmeghatározás folyamata

                                                                    Rövid távú célok

2.1.: A közösségi célmeghatározás alapdilemmája

A közösségi célmeghatározás természetszerűen sokkal bonyolultabb, „sokszereplősebb” folyamat, mint a céltudatos egyéni élet kialakítása. (Bár az is nagy pszichés energiák mozgósítását igényli!) Ebből következően mindig magában hordozza az utasítások, és a közös célmeghatározás, mint cél-meghatározási technika közötti feszültséget.   

¨    Amikor kizárólag a vezetők határozzák meg a célt, akkor utasításokat osztanak. Ebben az esetben a csoport nem tudatosan érdekelt a cél elérésében, csak egy részfeladatot végez, és nem látja, mi lesz a végeredmény.

¨    Amikor a csoport közösen határozza meg a célt, akkor mindenki tudatában van annak, amit el akarunk érni. Ennek érdekében mindenki egy-egy részfeladatot végez, és így áll össze az egész. Ebben az esetben könnyebb fenntartani a cél elérésében közreműködő munkatársak motivációs szintjét.

2.2.: A közösségi célmeghatározás előzménye

A kommunikációs csatornák kiépítése. Ez a vezetők elsődleges feladata, vagyis az, hogy aktívan alakítsák az informális szervezetet, elősegítve a gyors, és egyre objektívebb információ-áramlást. Ez a munka a gyakorlatban nem az egyre több információforráshoz való hozzáférést, hanem az objektív információforrás fölismerését, és hasznosítását jelenti. (Bibliai példa: I.Királyok 12,6-17)

3.1.: A közösségi célmeghatározás folyamata

Amíg el nem döntötte a csoport, hogy a cél mi lesz, addig nagyon sok lehetőség van előttük. Ha a célmeghatározás megtörtént, akkor mindent annak érdekében kell felhasználni illetve alárendelni, hogy a célt elérjék. A célmeghatározás során a következőket kell figyelembe venni:

¨    A szükségleteket (piaci igények)

¨    Tehetséget, adottságot (a végrehajtóknál)

¨    Befektethető energiát (anyagi és szellemi erőforrások)

¨    Körülményeket (infrastruktúra, a döntés által érintettek köre)

¨    Motivációt (a döntés által megcélzott változtatás elérésére)

¨    Közös élmények, tapasztalatot (pozitív, mozgósító erejűek)

3.2.: A közösségi célmeghatározás folyamatának ellenőrző kérdései

A célmeghatározás folyamatának sikere azon múlik, hogy vajon sikerül-e minden egyes lépésnél az ott fölmerülő kérdéseket pontosan, világosan, minden résztvevő számára egyértelműen megválaszolni. Ezek a kérdések az egyes, az előző pontban ismertetett szakaszolást követve:   

¨    Mire van a környezetünknek szüksége ?

¨    Mik az erősségeink ?

¨    Milyen hasznosítható erőforrásaink vannak ?

¨    Milyen változásokat, kiknél és miben szeretnénk elérni ?

¨    Milyen áldozatot akarunk mindezért vállalni ?

¨    Milyen múltbeli sikerélményekre támaszkodhatunk kiindulópontként ?

3.3.: A közösségi célmeghatározás kizárólagossága

A konkrét cél meghatározása lezárja az előkészítés fázisát, és megnyitja a végrehajtás szakaszát. A célmeghatározás konkrét döntése tehát egyben választóvonal is ® már nem szabad azon gondolkozni, hogy mit lehetett volna még, vagy máshogyan tenni ® a cél elérése érdekében kell használni az energiát, eszközöket, …stb. Mindenkiben, aki az előkészítő fázisban részt vett, tudatosítani kell: ha a cél közös, akkor ennek terhei, örömei, eredményei is közösek ! (Bibliai példa: Márk 16,14-20)

A következőkben a fentiekben megfogalmazottak szemléltetésére Dr. Klein Sándortól idézek:

„A SZERVEZET STRATÉGIÁJA

13.5Az emberekhez ha Az emberekhez hasonlóan a szervezeteknek is időről időre fel kell tenniük maguknaknéhány né néhány alapvető kérdést:

¨ Miért létezünk?

¨ Merre haladunk?

¨ Milyen eszközökkel érhetjük el a célunkat?

¨

A szervezetek esetében az ilyesfajta kérdések megválaszolását nevezzük a szervezet straté strat stratégiájának. A stratégia fő célja: a szervezet minél előnyösebb beilleszkedése környezetébe. A stratégia azt fogalma AAaaa A stratégia azt fogalmazza meg, mivé akar válni a szervezet hosszú távon.

A stratégiai vezetés a s A stratégiai vezetés a stratégia kialakítását és megvalósítását jelenti A stratégia kialakítása Min Mintzberg (1987) szerint nem feltétlenül folyamatosan és ésszerűen történik: a szervezetek gyakran a helyzet megváltoz gyakran a helyzet megváltozásának hatására hirtelen, ugrásszerűen váltanak stratégiát. Ez azonban nem mond ellent an azonban nem mond ellent annak, hogy érdemes rendszeresen elemezni a szervezet helyzetét az adott környezetben és az adott környezetben és törekedni arra, hogy a szervezet következetesen erőfeszítéseket tegyen tegyen céljai megval tegyen céljai megvalósítására.

1 3.5. 1 A „Mi A „Miért létezünk?" kérdését a szervezetek - de legalábbis a közepesnél nagyobb vállalatok - általában a küldetés általában a küldetési nyilatkozattal (mission statement) válaszolják meg. Ez a nyilatkozat átfogó, könnyen érthető, többnyi könnyen érthető, mindössze egy bekezdésből áll, és leírja, miért teremtették a szervezetet és melyek annak elsődleges fe melyek annak elsődleges feladatai. A küldetési nyilatkozat az alkalmazottak számára világossá teszi a célt, miközben fela teszi a célt, miközben napi feladataikat végzik. A következő küldetési nyilatkozatokkal szemlél- tet-jük a válaszokat a „Miér tetjük a válaszokat a „Miért létezünk?" kérdésre (Tenner - deToro, 1997):

A Ford Autógyár világszer „A Ford Autógyár világszerte első az autók, illetve az autókkal kapcsolatos termékek és szolgáltatások, valamint az újabb iparágak közül az űrkutatá újabb iparágak közül az űrkutatás, a kommunikáció és a pénzügyi szolgáltatások terén. Küldetésünk az, hogy szüntelenül javítsuk termékeinket szüntelenül javítsuk termékeinket és szolgáltatásainkat, hogy kielégítsük vevőink szükségleteit, cégünk felvirágoz-zék , és m éltányo s hasz not zék, és méltányos hasznot hajtsunk részvényeseinknek, cégünk tulajdonosainak.”

Ford Autógyár

Az Imperial Oil az ország „Az Imperial Oil az ország természeti erőforrásainak hatékony kitermelője, és a jó minőségű termékek és szolgál- szolgáltatások széles körét nyújtja, tatások széles körét nyújtja, elsősorban az ESSO márkanévvel.”

Imperial Oil Ltd.

Célunk a vevők szállítási é „Célunk a vevők szállítási és áruforgalmazási igényeinek kielégítése oly módon, hogy mindenki másnál kivá- kiválóbban kiválóbban szállítjuk árui lóbban szállítjuk áruikat: pontosan, biztonságosan és sérülésmentesen.

Kanadai Államvasutak

A sokszorosított és a A sokszorosított és a dolgozókhoz, a vevőkhöz és a nagyközönsége eljuttatott küldetési nyilat- nyilatkozatok elkötelezik kozatok elkötelezik a szervezetet egy adott cél mellett. A jól megfogalmazott küldetési nyilat- nyilatkozat irányt mutat az al ­ kozat irányt mutat az alkalmazottaknak, és orientálja az ügyfeleket .

A l á t o m ás ( A látomás („vision") azt ecseteli, mivé válhat a szervezet, ha a dolgozók erőfeszítéseit siker koronázza. Nevével ellent siker koronázza. Nevével ellentétben nem „álomkép", in­kább a lehetőségek realisztikus képe. (Noha egyáltalán nem sz (Noha egyáltalán nem szükséges pénzügyi vagy piaci szakkifejezésekkel teletömni.) Jórészt azon alapul, hogy hasonló h azon alapul, hogy hasonló helyzetben mit értek el mások és mi az, ami lehetséges az adott szervezet szervezet számá szervezet számára.

A lát omás sal ka A látomással kapcsolatban ügyelni kell arra, hogy:

¨ teljesítése komoly kihívást jelentsen, de ne legyen irreális,

¨ minden dolgozó megértse és

¨ minden dolgozó magáévá tegye.

A vállalat jövőképe

„A vállalatok nyílt rendszerekké válnak. Így egyre fontosabb lesz a külső környezet­tel való kapcsolat minősé- ge. A vízió nem olyan hétpecsétes titok, mint egykor a pán­célszekrényben őrzött stratégiák.

A 60-as, 70-es évek víziói még a harc jegyében születtek. De a jövő már a koope­rációé. Az „együtt jobbat, hasznosabbat" korszak kapujában állunk.

A víziókat mindig érdemes röviden, egyszerűen, konkrétan megfogalmazni. De mit is jelenthet az egyszerűség? Egy mérnök számára valószínűleg világos, funkcioná­lis termékfelépítést, viszonylag kevés alkatrészt. Az emberi kapcsolatokban az egysze­rűség a nyíltsággal és az őszinteséggel rokon. A vezetőkkel szembeni elvárásokban az egyszerűség világos, reális és pozitív jövőképet jelent. Kitágítani a teret, lehetőséget ad­ni az embereknek arra, hogy álmodhassanak, majd az álmokat valóra is válthassák.”

Vécsey Zsadány: A káosz peremén. BKAE Vezetőképző Intézet, 2000, 96. oldal

Peter Stenge (1998) Az ötödik alapelv című könyvében ezeket írja:

„Egyetlen vonás éltette ezredéveken át a szervezetekben a lelkesedést a veze­tő iránt: ha képes volt megosztani mindenkivel azt a jövőképet, amelynek megte­remtésén fáradozott. Még elképzelni is nehéz olyan szervezetet, amely a célok, értékek és az egész szervezet minden tagja által mélyen átérzett küldetéstudat hi­ányában is megőriz valamit nagyságából. Az IBM-é volt a szolgáltatás; a Polaroid rukkolt elő a néhány másodperc alatt elkészülő fényképekkel; a Ford teremtette meg a közlekedést a tömegek számára; az Apple biztosítja a számítástechnikát a tömegek számára. Noha ezek a szervezetek tartalmukban és külsőségeikben rendkívül különbözők, valamennyiüknek sikerült tömöríteni embereiket a közös azonosságtudat és rendeltetésérzet köré."

Ahol létezik valódi látomás, ahol a jól kiválasztott látomást a szervezet minden tagja megértette és magáévá tette, ott az emberek általában kitű­nően dolgoznak, tanulnak, és nem azért, mert erre utasítják őket, hanem azért, mert ők is ezt akarják. Sajnos túl sok vezetőnek van olyan szemé­lyes látomása, amelyet sosem fordítanak le az egész szervezet közös láto­másává. Túl gyakran fordul elő, hogy a látomással a vezetőnek csupán egy válságból való kievickélés a célja. Amikor az emberek őszintén osz­toznak egy közös látomásban, akkor összekapcsolja őket a közös törek­vés. A személyes látomások abból merítik erejüket, hogy az egyént mélyen érdekli a maga látomása. A közös látomások viszont abból merítik erejü­ket, hogy a közösséget mélyen érdekli ugyanaz a dolog. Sőt, kezdjük azt hinni, hogy az emberek azért is igyekeznek osztozni egy-egy látomás­ban, mert vágynak rá, hogy közös vállalkozás kapcsolja össze őket.

Az olyan látomások, amelyekben sok ember osztozik, csak lassan ala­kulnak ki, mintegy egyéni látomások egymásra hatásának melléktermé­keiként. A tapasztalat szerint azokhoz a látomásokhoz, amelyekben töb­ben őszintén osztoznak, hosszú beszélgetésekre van szükség, ahol az egyének nem csupán elmondják az álmaikat, hanem azt is megtanulják, hogyan hallgassák meg egymás álmait. Ebből a meghallgatásból születik fokozatosan a felismerés, hogy mi az, ami lehetséges.

Tom Peters (1998) a következőket sürgeti: fejlesszünk ki és éljünk át olyan látomást, amely képességeinket és hatáskörünket is növeli. Érjük el, hogy ez a látomás

¨ elég konkrét legyen ahhoz, hogy eldöntse, mi a fontosabb (például a minőség vagy a mennyiség), és

¨ eléggé általános legyen ahhoz, hogy teret engedjen a bátor kezde­ményezéseknek napjaink szüntelenül változó környezetében.

A látomás kialakítása végtelen folyamat

„A közös látomás kialakítása végtelen folyamat. Egy-egy időpontban mindig van egy domináns jövőképünk, de ez a kép állandóan változik. Túl sok vezető úgy akarja elin­tézni a látomás ügyét, hogy megírja a „Hivatalos látomás"-t. Az ilyen irományokból azonban szinte mindig hiányzik az igazi látomásokra jellemző élet, frissesség, lelkese­dés - az, amit akkor tapasztalunk, amikor az emberek őszintén magukba néznek, hogy megválaszolják az alapkérdések egyikét: „Mit is akarok valójában elérni?"

P.M. Senge: The leader’s new work: building learning organizations (A vezető új feladata: a tanuló szervezet kialakítása).In: C. Mabey - P lles: Managing Learning (A tanulás vezetése) Routledge - The Open University, 1994, London

Minden szervezet úgy működik, hogy bizonyos viselkedésmódokat magától értetődőnek tekint anélkül, hogy azokat valaha is szavakban megfogalmazták volna. De hát miért hagynánk ezeket a dolgokat ki­mondatlanul, ha fontosak cégünk irányításában? Miért ne adnánk közre e fontos dolgok egyértelmű definícióit azért, hogy mindenki világosan érzékelje a szervezet által képviselt értékeket?

Ám legyünk óvatosak. Nyilatkozatainkban igazi értékeinket jelöljük meg, ne olyan eszményeket, amelyek csak a plakáton és a pénztárcában elférő kártyákon festenek jól, valójában azonban semmi közünk hozzá. Ha a kinyilatkoztatott értékek nem felelnek meg a valóságnak, akkor közszemlére tételük csak akadály lesz, és leleplezi a vezetők álszentsé­gét. Az értékeket nem lehet pusztán kinyilatkoztatni: saját életünkkel kell meggyőzően példázni azokat.

A Ford Autógyár értékei például a következők:

¨ Emberek. Embereink a mi erőnk forrásai. Tőlük származik közös in­telligenciánk, és rajtuk áll, milyen a hírnevünk és életképességünk. Az elkötelezettség és a csapatmunka: ezek a mi alapvető emberi értékeink.

¨ Termékek. Termékeink erőfeszítéseink végső eredményei, és világ­szerte a legjobbaknak kell lenniük a vevők szolgálatában. Amilyen véle­mény alakul ki termékeinkről, olyan vélemény alakul ki rólunk.

Profit. A profit a végső mértéke annak, hogy milyen hatékonyan lát­juk el a vevőket a szükségleteiknek megfelelő legjobb termékekkel. Pro­fitra szükségünk van ahhoz, hogy fennmaradjunk és növekedjünk.”[5]

4.1: A gyülekezeti célmeghatározás sajátossága

A gyülekezet életében a célmeghatározás és a célkeresés az Isten akaratának keresése által történik « Nem mondhatunk le arról az igényünkről, hogy közösségi szinten keressük a Szentháromság-Isten konkrét útmutatását « „Többé nem mondalak titeket szolgáknak, mert a szolga nem tudja, mit tesz az ura. Titeket azonban barátaimnak mondalak, mert mindazt, amit hallottam az én Atyámtól, tudtul adtam nektek. Nem ti választottatok ki engem, hanem én választottalak ki, és rendeltelek titeket arra, hogy elmenjetek, és gyümölcsöt teremjetek, és gyümölcsötök megmaradjon, hogy bármit kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek.” (János15.15-16)

4.2: A gyülekezeti célmeghatározás távlatai

Egy gyülekezetnek, csak olyan célokban szabad gondolkodnia, melyek hosszú távon, generációkon átívelő módon is gyümölcsöt teremnek. A rövid távú, látványos, de hosszú távon kudarcra ítélt célkitűzések kísértésének a közösség fennmaradása érdekében kell ellent állni, hiszen ha rövidtávon nem válnak valóra a célok, gyengül a lelkesedés, és a közösség kihátrál a feladatvállalás és a támogatás kötelezettsége alól.

4.3. A gyülekezeti célmeghatározás erőforrásai

Miből merítheti a gyülekezet az energiát a hosszú távú (generációkat átölelő) célok eléréséhez? Először saját történetiségéből. Valahol az üdvtörténetben elhelyezkedik az adott gyülekezet, és ezt lokalizálni, és tudatosítani kell az egész közösségben ® ezt felismerve, figyelembe véve kell hosszú távú terveket készíteni és elfogadni – elfogadtatni. Ezt a „történelmi beágyazódást” a következő pontok figyelembe vételével lehet föltárni:

¨    A közösségi tagok közös élményei

¨    A közösségi tagok tapasztalatai (az élményekből közösen levont tanulságok)

¨    A közösség hitvallása, felekezeti jellegzetességei

¨    A misszió parancs speciális közösségi értelmezése

4.4.: A gyülekezeti célmeghatározás kísértése

Ha nem tudatosul ez a történeti gyökér, akkor sokszor a struktúra-építés tevékenységéből kívánnak közösségek a továbblépéshez szükséges energiát nyerni. A folyamat mottója: „Mi is fel tudunk mutatni valamit, tehát értékesek vagyunk !” Egy nagy kérdés merül azonban fel: Mi a legfontosabb? A reménységünk beteljesedése (a gyülekezet lelki növekedése), vagy a biztonság, kényelem, elfogadottság (jól szervezett, mindenben jól felépített, jó épülettel, egzisztenciával rendelkező gyülekezet)?

5.1: Bibliai esettanulmány

Dávid templomépítési terve (II. Sámuel 7,1-16; 24,1-25; I. Krónika 22,1-19) Dávid az ország stabilitásának biztosítása után, valami megvalósítható célt keresett. Templomot akart építeni. Nagyon fontos, és jónak tűnő célkitűzés volt, de az Úrnak nem ez volt a terve ≠  a legszebb, legnemesebb, legkegyesebb terveink is ellenkezhetnek Isten akaratával ® az emberi lakás és az Isten lakóhelye nincsenek azonos szinten, hogy összehasonlíthatóak lennének. Bármennyire kegyes, és igaz is lehet Dávid törekvése, Isten akarata iránt nyitottnak kell(ene) maradni ®   Isten útjain csak az ő élő kijelentése fényében lehet járni.

Amikor már nem volt Dávid számára megvalósítható cél, a templomot sem építhette meg, akkor a strukturális dolgok felé fordult, és abban akarta befektetni az energiát ® célkeresésbe kezdett ® népszámlálás. (Nem általános népszámlálásról volt szó, hanem a hadinép számbavételéről, a fegyverforgató nép megszámlálásáról. Izráel népének eddig minden harca világosan és kimutathatóan „Isten háborúja” volt Dávid uralkodása alatt. A harcok kimenetele sohasem az izráeli sereg létszámától, erejétől, felszerelésétől vagy bátorságától függött, hanem attól: vele volt-e az Úr, vagy ellene harcolt. Dávid nagy birodalma sem haderejének a nagyságától függött, hanem annak volt fényes bizonysága, mire képes Isten ereje.) ® A hadinép megszámlálása beavatkozás volt Isten hatáskörébe. Kísérlet arra, hogy az Isten kegyelmébe vetett hit helyett más biztonságot keressen magának Dávid. « Isten azonban nem enged kétfelé sántikálni. Az ő népének ebben a világban éppen az a feladata, hogy megmutassa: egyedül Isten kegyelmében van a megmaradás és a növekedés ® erre a hullámhosszra hangolódva, immár elhagyva a hamis utakat, Dávidnak hatalmas előkészítő szerep jutott. a templomépítés anyagi eszközeinek előteremtésében. Ezzel a tevékenységével a népe vezetőit is motiválhatta egy szent, igazán hosszú távú cél elérése érdekében.

5.2.: Gyülekezeti esettanulmány

A Metodista Egyház Szolnok Körzetében négy éve folyik egyfajta közösségi célmeghatározás. Ezt a projektet először Wilfried Bolay, németországi gyülekezetépítési szakember vezetésével végeztük. Az együttgondolkodás először az érdeklődő gyülekezeti testvérek, majd a presbitérium körében folyt. Először a gyülekezeti szolgálataink vezérgondolatát,[6] majd az egyes részterületeket fogalmaztuk meg, melyeket évről-évre pontosítottunk, illetve módosítottunk. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy ilyen tervezői folyamat leghatékonyabban a presbitérium szintjén folytatható le, és a főbb tevékenységi körök hatékony megfogalmazása esetén akár 2 éves távlatokra nézve is elvégezhető. A mellékelt táblázatok ezt a tervezői folyamatot szemléltetik.   

Célkitűzéseink az előttünk álló időszakra

(2003. április-2004. április)

I. Cél:                                                                                              II. A következő lépés                      1. A szabadítás utáni vágy erősödése[w1]                    1. imaközösség állami gondozot-                                                                                          takért, megkötözöttekért, hitetlen                                                                                 hozzátartozókért[w2]                                         2. Hiteles kereszténység, -példaképként élni[w3]            2. gyermekfogl.-k és nyári tábor                                                                                     témái: példaképek a Bibliában +

                                                                                              kötetlen együttlétek, és beszélge-

                                                                                        tések a serdülőkkel[w4]                          3. Összetartó szeretet-közösség[w5]                                3. gyülekezeti fegyelem és felelős-                                                                                   ség erősítése, közös szabadidő[w6] 

4. Szolnok-Mezőtúr-ifi kapcsolatainak erősítése[w7]      4. havonta egy alkalom  

                                                                                              Mezőtúron

III. A kivitelezésért felelős személy                            IV. Időpont

1.       Farády Zsolt                                                                 1. 2003.április 13-tól, 11,30-tól    

2.       meghívó családok + gyermekmunkások[w8]           2. 2003. májusától

3.       házikörök vezetői                                                      3. 2003. májusától

4.       Tősi Zsófi, Matusik Ági                                                4. 2003. májusától[w9] 

Célkitűzéseink az előttünk álló időszakra

(2004. április-2005. április)[ME10] 

I. Cél:                                                                                              II. A következő lépés                     1. A gyülekezet bekapcsolódása a fele-               1. imaközösség megkötözöttekért,

kezetközi drogprevenciós misszióba[ME11]                        bekapcsolódás a    Kornéliusz Egyesület munkájába 

2. A hiteles kereszténység, -példaképként élni[ME12]          2. a közösségi tagság további erősítése, a tagság jogainak és kötelességeinek egyértelműsítése[ME13] 

3. Az összetartó szeretet-közösség[ME14]                               3. a házikörök megerősítése és                                                                                   elterjesztése egységes vezér-

                                                                                    fonallal[ME15]                    

4. Az ifjúsági munka megerősítése                              4. havonta két ifi-óra + kreatív

                                                                                     programok[ME16] 

III. A kivitelezésért felelős személy                                        IV. Időpont

1. Tóth Péterné, Farády Zsolt                                                    1. 2004. áprilisától 

2. presbitérium                                                                              2. 2004. szeptemberétől

3. Hecker Róbert, házikörök vezetői                                      3. 2004. szeptemberétől

4. Szuda Zsolt, Hecker Héla + szülei[ME17]                                          4. 2004. szeptemberétől 

Célkitűzéseink az előttünk álló időszakra

(2005. szeptember-2006. június)

I. Cél:                                                                                              II. A következő lépés                      1. A drogprevenciós misszió gyülekezeti              1. A presbiteri üléseken rendszeres

 bázisának megerősítése[ME18]                                             beszámoló az egyesület

                                                                                     munkájáról, új tagok toborzása

                                                                                     a gyülekezetből

2. Az egyháztagság értékének, közösség-               2. a gyülekezeti fegyelem

teremtő és korrekciós                                                evangéliumi gyakorlatának 

hatásának elmélyítése[ME19]                                                 fölfedezése és meghonosítása

3. A kisközösségi evangélizációs tevékenység        3. a házikörök megerősítése és tudatosabb fölvállalása                                                 további elterjesztése lehetőség

                                                                                     szerint minden lakókörzetben           

4. Az ifjúsági munka megerősítése                              4. havonta két ifi-óra + kreatív

                                                                                     programok[ME20] 

III. A kivitelezésért felelős személy                                        IV. Időpont

1. Hecker Róbert[ME21]                                                                        1. 2005. szeptemberétől   

2. presbitérium                                                                              2. 2005. szeptemberétől

3. Hecker Róbert, házikörök vezetői                                      3. 2005. szeptemberétől

4. Szuda Zsolt, Hecker Anikó[ME22]                                                     4. 2005. szeptemberétől 

Célkitűzéseink az előttünk álló időszakra

(2006. szeptember-2007. június)

I. Cél:                                                                                          II. A következő lépés                                     1. A drogprevenciós misszió lehetőségeinek       1. A hasonló tevékenységet

szélesebb körű kiaknázása                                     folytató világi szervezetekkel

                                                                                         az együttműködés konkrét

                                                                                   formáinak keresése[ME23] 

2. Az egyháztagság értékének, közösség-           2. a gyülekezeti fegyelem

teremtő  és korrekciós                                             evangéliumi gyakorlatának

hatásának elmélyítése[ME24]                                                  megerősítése

3. A kisközösségi evangélizációs tevékenység     3. a házikörök megerősítése és további elterjesztése                                               tudatosabb fölvállalása                                                                                                      lehetőség szerint minden

                                                                                    lakókörzetben[ME25]                                         4. Az ifjúsági munka megerősítése                            4. havonta két ifi-óra + zenekar,

                                                                                    ifi-csendesnapok

III. A kivitelezésért felelős személy                                         IV. Időpont

1. Hecker Róbert[ME26] , Hecker Anikó                                            1. 2006. szeptemberétől   

2. presbitérium                                                                              2. 2006. szeptemberétől

3. Hecker Róbert, presbitérium                                                3. 2006. szeptemberétől

4. Szuda Zsolt, Hecker Anikó[ME27]                                                     4. 2006. szeptemberétől 

Házi feladatok:

Egyéni feladat: Készítsd el saját közösségednek SWOT-analízisét!

Tanköri feladat: A hallgatók 3-4 fős csoportokat alkossanak, majd a hallott ismeretanyag elmélyítése céljából oldják meg közösen a következő feladatsort:

1)   Készítsenek egymás SWOT-analízisei alapján egymás közösségei számára egy olyan jelmondatot, mely véleményük szerint annak lehetséges fejlődési irányára tenne javaslatot!

2)   Beszéljék meg, értékeljék ki közösen a fölmerült alternatívákat, megoldási javaslatokat! Alakítsanak ki közösségi, vagyis egységes látást a legjobb megoldást illetően!

I R O D A L O M J E G Y Z É K

1./ Módszer-tár, a SWOT-analízis ( www.sulinet.hu; benne Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan Forrás: Aula Kiadó, Budapest, 1997.letöltés dátuma: 2006. október 12.)

2./ A SÁRRÉTI KISTÉRSÉG KÉPZÉSI ÉS FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIAI PROGRAMJA Püspökladány, 2003 (Róna-Régió Terület- és Településfejlesztési Korlátolt Felelősségű Társaság Prof. Dr. Süli-Zakar István 4032 Debrecen, Tessedik S. u. 158 sz. Tel.: (52) 486-135, Fax: (52) 319-008)

3./ Bobb Biehl: Masterplanning (bővebb információ: www.Aylen.com  Magyarra fordította „Gazdálkodás önmagunkkal alapfokon” címmel kéziratként a Timóteus Társaság gondozásában 1985-ben Jávor Ferenc)

4./ Klein Sándor: Vezetés- és szervezetpszichológia (Edge 2000 Kft 2002, 378-381)

5./ A Metodista Egyház Szolnoki Körzetének gyülekezeti programtervei 2003-2007

[1] Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan

[2] Dr. Süli-Zakar István 90;92-96.oldal

[3] Bobb Biehl: 17-22.oldal

[4] Pál apostol a vezetők összefüggésében ezt a törvényszerűséget a következőképpen fogalmazza meg: „legyen olyan, aki a maga háza népét jól vezeti, gyermekeit engedelmességben és teljes tisztességben neveli. Mert ha valaki a maga háza népét nem tudja vezetni, hogyan fog gondot viselni Isten egyházára? 1Tim 3,1-5

[5] Dr. Klein Sándor: 378-381. oldal

[6] Más szóval hitvallását, küldetési nyilatkozatát, - lásd a Klein-idézetet.

 [w1]Azokban, akikért imádkozunk, - de bennünk is !!

 [w2]Ki fogja a követke !!!04 szeptember 01-tőfiúkhoz a szzző esztendőben az imakört vezetni ?

 [w3]Elsősorban a gyülekezeti tagok esetében

 [w4]Ez maradjon, + családi kapcsolatok Farádyékkal, Petiékkel. Új javaslat: Jelenések könyvének tanulmányozása szerdán közös kiértékelése a vasárnapi résznek + digitális hangrögzítés

 [w5]A Mennyei Atyával, és embertársainkkal egyaránt !

 [w6]Új hangsúly: gyakorolni magunkat a világos, kívülállók számára érthető bizonyságtételben ⇒ házikörök + metodista hiszekegy

 [w7]Mezőtúr most nem időszerű, - helyette sokkal inkább az ifi-munka (beleértve az ökumenikus drogprevenciót is) ! Kérdés: ki foglalkozik a férfiak közül velük???

 [w8]Kamcsi, Bozsó Csilla bevonása, Szuda Zsolti az ifibe, melynek vezetői Ani + Gabi, de: ki jön Ani helyébe a fiúkhoz a serdülő csoportba? 

 [w9]Időpontok egységesen: 2004 szeptember  01-től !!!

 [ME10]Jobbnak tűnik az iskolaévet követő tervezés, hiszen a nyári időszak a táborok, és a szabadságolások ideje

 [ME11]Sajnos nem sikerült a többi felekezetből a testvériséget mozgósítani: úgy tűnik, hogy csak magunkra számíthatunk…

 [ME12]Vagyis legyen a metodista egyháztagságnak valamiféle „rangja”?

 [ME13]A közösségi órák valós, gyakorlati feladatát meg kellene határozni: mit tesz a presbitérium, mit a tagság?

 [ME14]A 2. célkitűzéssel eléggé jelentős az átfedés, hiszen az összetartó szeretet-közösség jelenti a hiteles keresztyén gyülekezeti élet lényegét…

 [ME15]Jó lenne, ha a körök vezetésébe laikusok is bekapcsolódnának… Az egységes vezérfonal ne jelentsen kizárólagosságot!

 [ME16]Hogyan lehetne öntevékenyebbé, egymásra jobban odafigyelőbbé tenni a fiatalokat?

 [ME17]A lelkésznek nem kellene az ifjúsági munkában is részt vennie, az ő szakterülete legyen a drogprevenciós tevékenység mozgatása.

 [ME18]Ez a fajta missziós tevékenység a gyülekezetbe nem járó fiatalok és szüleik felé a kapcsolatteremtés, és az értékközvetítés sajátos, nem direkt módon,  közvetlenül evangélizáló csatornája

 [ME19]Vagyis olyan közösségbe tartozni, ahol számíthatunk egymásra, és ahol ha kell, korrigálják a téves elképzeléseinket.

 [ME20]Ide kellene beilleszteni a zenekart, mint a fiatalok rendszeres közösségi foglalkozását, valamint az országos egyházi programokat

 [ME21]Nem fenyegeti így a túlterhelés veszélye? A munka igencsak szerteágazó…

 [ME22]Ki lenne az a fiatalok közül, aki az ifjúságból egyetemi tanulmányai miatt kirepülő kortárs-vezetőket pótolná?

 [ME23]Önismereti csoport, szülő-csoport a Drogkonzultációs Központ munkatársaival együttműködve

 [ME24]Vagyis olyan közösségbe tartozni, ahol számíthatunk egymásra, és ahol ha kell, korrigálják a téves elképzeléseinket… de mindezt úgy, hogy közben ne a korrekciós prés, hanem az eligazodást elősegítő kapaszkodók domináljanak!.

 [ME25]A stratégiai tervezés a lelkész kezében van a legjobb helyen. A kötetlen, az élet ügyes-bajos dolgairól szóló beszélgetésre nagy igény van!

 [ME26]Jó lenne mellé egy fizetett munkatársat beállítani…

 [ME27]Ki lenne az a fiatalok közül, aki az ifjúságból egyetemi tanulmányai miatt kirepülő kortárs-vezetőket pótolná?