Dr. Komesz Mátyás: A teremtés-elbeszélés üzeneteiből 7. - Az ember teremtéséről - 2.
AJÁNLÓ
A cikket azoknak ajánlom, akik szembe kívánnak nézni azzal a kérdéssel: Miben képmása Istennek az ember? Vagy: Miben hasonlít az ember Istenre?
EZEKRE A KÉRDÉSEKRE KERESSÜK A VÁLASZT
Miben hasonlít az ember Istenre?
Melyik ember igazi képmása Istennek?
Mi mindent jelent a Bibliában az "uralkodik" kifejezés?
Mi mindent jelent a Bibliában az "ismer-tud" kifejezés?
A férfi és a nő külön-külön vagy együtt Isten képmása?
Sorozatunk előző cikkében az „Isten magához hasonlóvá teremtette az embert” címnél álltunk meg: Miben hasonlít az ember Istenhez? Vagy még személyesebb formában: Miben hasonlítunk mi, emberek Istenhez?
a. Az ember Isten képmása: uralkodik
A bibliai szöveg azonnal válaszolni kezd spontán és jogos kérdésünkre: "Uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, az állatokon és az egész földön és a földön csúszó mindenféle csúszó-mászón!" (1M 1,26) Az ember tehát abban hasonlít először is Istenhez, hogy uralkodik. Kiken? Az idézett 1M 1,26 szerint a tenger halain, az ég madarain, az állatokon és az egész földön és a földön csúszó mindenféle csúszó-mászón. Tovább olvasva a Bibliát hamarosan megérthetjük, hogy Isten teremtő szándéka szerint az embernek uralkodnia kell az egész földön. Pontosabban uralma alá kell hajtania az egész földet. (Lásd 1M 1,28)
Mit foglal magában az uralkodik szó a bibliai szövegekben? A cikksorozat elején már összefoglaltam egészen tömören: Az uralkodik szó magában foglalja az utat mutat, vagy útbaigazít - vezet - védelmez - gondoskodik - ítélkezik - és ismeri jelentéseket. Nézzük hát végig ezeket, mert a Biblia mélységeit nyitják fel előttünk, és nagy segítségünkre lesznek abban is, hogy közelebb kerüljünk a bibliai gondolkodásmódhoz.
a.0. Mit nem jelent? – Azzal kezdeném, hogy az elemzett helyen mit nem jelent az uralkodik szó. Nem jelenti a felelőtlen uraskodást. kiskirálykodást, mint például Roboám ben Salamon esetében, aki keményebb kizsákmányolást ígért jövendő alattvalóinak, mint amilyent apja, Salamon idejében voltak kénytelenek elviselni. (1Kir 12) Nem jelenti a mások fölötti zsarnokoskodást, mások tulajdonának szabad elrablását, mint Jezábel és Akháb ben Omri esetében, (1Kir 18 és 21) és az ehhez hasonlókat. Milyen tartalmakat hordoz, ha ezeket nem?
a.1. Ismeri – Aki uralkodni akar valaki vagy valami fölött, annak először is ismernie kell azt a valakit vagy valamit. Feltételezem, hogy ezt nem kell külön bizonyítanom az Olvasónak, annyira magától értődő, evidens. Az ismeri szó maga azonban külön elemzést igényel, mivel a héber bibliai gondolkodásban sokkal többet jelent, mint a magyar tudja, ismeri. Két nagyon fontos jelentés társul a magyarban megszokott egy jelentéshez. A tud mellett gyakran hordozza a tapasztal, valamint a közösségben van jelentéseket is. Szánjunk egy kis időt ennek a két "plusz-jelentésnek" a feltárására! (lásd Komesz [2010] 12. o.)
ismer = tud - tapasztal - bensőséges életközösségben van
A bibliai Jób ismert hitvallásának rövid mondatával mutatnám be: "Tudom, hogy él az én megtartóm." (Jób 19,25) A tudom mindhárom jelentése sokat mondó ebben a hitvallásban. – A tudok róla, felismertem, megjegyeztem jelentés is fontos a mondatban, és erre kapcsolunk azonnal, amikor magyar nyelven olvassuk a szöveget, erről tehát nem kell külön írnom.
– A tapasztalom, megtapasztaltam jelentés a héberben szintén sokat mondó. Jóbnak ez a hitvallása a barátaival folytatott elkeserítő vita közepe táján hangzik el.[1] Kicsoda Jób megtartója? Egyértelműen Isten, az idézett szöveg szerint is. Mit tapasztalt meg Jób Istenről a könyv korábbi eseményeiben? Sok áldást: gyermekeket, tekintélyt, gazdagságot, egészséget. Majd ezeknek az ellenkezőjét is: gyermekei tragikusan hirtelen halálát, vagyonának és egészségének az elveszítését, majd azt is, hogy hatalmas fájdalmában szeretett felesége is ellene fordult. E bajok bekövetkeztekor több, mint csodálatra méltóak Jób szavai: "JHWH adta, JHWH elvette, áldott legyen az Ő neve érte!" (Jób 1,21) A barátai nem tudtak igazán melléje állni e tragikus csapások elviselésében, pedig a megjelenésük először erre adott reményt, hiszen egy héten keresztül néma csöndben ültek mellette és gyászoltak vele. A velük való kemény vitában azonban lehorgonyoztak annál a korlátolt gondolkodásnál, hogy aki bajban van, annak csak az lehet az oka, hogy az illető vétkezett Isten ellen.[2] Jób tanúságot tesz róla, hogy az ő tragikus bajainak nem az Istentől való elfordulása az oka, és az imént idézett hitvallásában kifejezi, hogy ő nem csak elméletileg tudja, hogy él az Ő megtartója (vagyis Isten), hanem gyakorlatilag is megtapasztalta ezt. Hogyan lehetséges mindez? Ennyi baj, tragédia, csapások után?!
– Csakis úgy, ha az ismer ige harmadik bibliai jelentése is jelen van Jób életében: bensőséges életközösségben van az ő megtartójával, Istenével. Ezt a jelentéstartalmat nem csak Jób idézett hitvallása közvetíti, hanem a Jób könyvében található igen sok Istentől kapott beszéd, valamint Jóbnak a könyv végén olvasható helyreállítása is.
Az ismer igének a bensőséges életközösségben van jelentését természetesen nem állíthatnánk, ha más bibliai szövegekből már nem tudnánk biztosan. Igazolásul az egyik legnyilvánvalóbb igei példát idézem. Az Őstörténetben ezt olvassuk: "Azután megismerte Ádám a feleségét, Évát, aki fogant méhében, és megszülte Káint…" (1M 4,1) Ebből első olvasásra is nyilvánvaló, hogy a megismerte szó ezúttal a szexuális közösséget jelenti, más bibliai szövegekben pedig általában a bensőséges életközösséget.[3] Az ismer bibliai kifejezés jelentéstartalmában tehát benne lehet az is, hogy bensőséges életközösségben van valakivel vagy valamivel.[4]
Mikor melyik jelentéssel kell számolnunk? Ezt minden egyes szövegben nekünk magunknak kell megkeresnünk. Mégpedig úgy, hogy végig vesszük mind a három jelentéstartalmat, és megvizsgáljuk, hogy közülük melyik milyen üzenetet hordoz az adott szövegben. Minden variáció előfordulhat: vagy csak az egyik, vagy kettő, igen sokszor mind a három, mint Jóbnak az imént vizsgált hitvallásában is. Mindebből fontos felismernünk, hogy amikor Isten a Biblia olvasására hív bennünket, nem "kész-ételt" tálal fel, hanem nekünk is jut elég feladat, hogy Isten üzenetét feltárjuk, és az valódi táplálékká váljék a számunkra.
Ha ezek után újra gondoljuk, hogy csak akkor vagyok képes uralkodni valaki vagy valami fölött, ha ismerem őt, akkor már gyakorlati következményekkel is gazdagodhatunk. Mind a hétköznapi életünkben, mind minden más téren. Nyilvánvaló például, hogy egy mosógép fölött csak akkor tudok uralkodni (= csak akkor tudom megelégedéssel használni), ha ismerem (tudom) a használati utasítását, már kellő tapasztalatra, gyakorlatra is szert tettem a használatában, sőt otthonos vagyok "a vele való közösségben". Az ember-világra is kiterjesztve mindezt különösen nyilvánvaló. Egy munkahelyen például csak akkor lehetek jó főnök, ha ismerem a beosztottjaimat. Nem csak a róluk való tárgyi ismeretre gondolva, bár arra is, hanem ki is tapasztaltam már a személyiségüket, sőt jó közösségben vagyunk egymással, és szívesen dolgoznak velem. Ez utóbbi semmivel sem pótolható kreativitást ad a csoportnak, amely nélkül lehetetlen volna életképes vállalkozásról beszélni. Visszatérve az elemzett bibliai szöveghez, az ember akkor tudja teljesíteni Isten elgondolását, hogy uralkodjék az állatokon, sőt az egész földön, ha először is ismeri az állatokat és az egész földet. Tárgyi tudásra is feltétlenül szükség van, a tapasztalat is sokat segít, hogy ez az uralkodás mind jobb és jobb legyen (az uralkodás is fejlődőképes Isten elgondolása szerint), sőt bizonyos élő közösség is nélkülözhetetlen az Istentől kapott küldetésünk teljesítéséhez. – Mindebből igen sok isteni üzenet következik, amelyek részletes kifejtésére jelen elemzésben nincs módunk, de amelyeket az eddigiek felhasználásával minden bibliaolvasó saját maga is fel képes tárni.
a.2. Utat mutat, útba igazít – Fontos tartalma az uralkodik szónak az utat mutat, más szóval útba igazít. Ez a tartalom az előző pontban tárgyalt ismeretre épül. Ezúttal is csak a mozzanatra hívom fel a figyelmet, és teljes kifejtés helyett csupán néhány példát említek.
Urunk Jézus a búcsúbeszédében ezt mondja a tanítványainak: "Ahova pedig én megyek, oda tudjátok az utat.” Tamás erre így szólt hozzá: „Uram, nem tudjuk, hova mégy: honnan tudnánk akkor az utat?” Jézus így válaszolt: „Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam. " (Jn 14,4-6) – Hálásak lehetünk Tamásnak, hogy föltette a kérdést: „Uram, nem tudjuk, hova mégy: honnan tudnánk akkor az utat?” Az uralkodásról beszél? Igen, hiszen azzal kezdi: "Uram!" Az útbaigazításról esik szó? Igen, hiszen az uralkodó Jézus király az "út", az igazi út, mégpedig az életre vezető igazi út.[5] Urunk Jézus tehát abban is tökéletesen uralkodik fölöttünk, hogy útba igazít minket mind az életre vezető utat illetően, mind pedig más apróbb vagy nagyobb kérdésben is.
a.3. Vezet – Az uralkodik szónak fontos tartalma az, hogy vezet. Ez a hétköznapi szóhasználatunkban is benne van, s az előző pontban tárgyalt utat mutat, útba igazít tartalomból is következik. Mégis érdemes rá irányítanunk a figyelmet, mert manapság bizonyos idegenkedést tapasztalunk, amikor a hívő ember azt mérlegeli, hogy vállaljon-e vezető pozíciót vagy sem. Talán túl sok diktatúrát éltünk át az elmúlt évtizedekben? Kétségtelen. De jó irányban tájékozódunk, ha Istenben szemléljük, mit is jelent valójában a vezetés. A 25. zsoltár így esedezik JHWH vezetéséért:
"A Te útjaidat, JHWH, ismertesd meg velem,
a Te ösvényeidre taníts meg engem,
vezess engem a Te hűségeddel, és taníts engem,
mert Te vagy, Istenem, az én szabadításom, egész nap Téged várlak!" (Zs 25,4-5)
Mi után kívánkozik a zsoltáros? JHWH uralkodása után. A saját életében elsősorban, de az egész világot illetően is. Ebben az idézetben sorra megjelennek az előző pontokban már említett uralkodás-mozzanatok: az ismeret, az útmutatás, útbaigazítás és a vezetés is.
Urunk Jézus szájából is hányszor halljuk: "Kövess engem!" [6] Pál apostol megtanulta Urunk Jézus uralkodásának ezt a mozzanatát. A korinthoszi és a filippi levélben olvasunk erről (1Kor 4,16; 11,1; Fil 3,17), és az 1Kor 11,1-ben meg is adja ennek a módját vagy indítékát is: "Legyetek a követőim, amint én is követője vagyok a Krisztusnak."
Nem szabad tehát idegenkednünk az uralkodik szónak ettől a jelentés tartalmától, a vezetéstől sem, hiszen a Teremtő Isten parancsa ez minden ember számára. Kétségtelen, hogy felelősséggel jár. Ennek megfelelően egy közösség vezetését csak olyan valakinek szabad vállalnia, aki erre Istentől nem csak megbízást, hanem adottságokat és ajándékokat is kapott. Egy-két ránk bízott személy vagy dolog vezetése azonban mindegyikünknek a feladata.
a.4. Védelmez – Lényeges jelentés tartalma az uralkodik bibliai kifejezésnek a védelmez. Ha valaki csak az uraskodást hallaná ki az uralkodik szó hallatán, a védelmez jelentés-tartalom segíthet neki a helyére igazítani a szó igazi és gazdag értelmét. Milyen védelmezésre utalnak a bibliai szövegek? Nagyon sokfélére.
A legelső, amivel az Őstörténetben találkozunk, a támadásoktól való védelem. Az 1M 3 bemutatja a kígyó, tehát a Gonosz támadását az ember ellen. Hogyan védelmezi ettől Isten az embert? Első sorban a már tárgyalt útmutatással. A későbbiekben még részletesen átgondoljuk "a jó és gonosz ismerésének fájának" témakörét, de röviden már most is kitérek rá, mivel Isten útmutató védelme ebben jelenik meg talán először az Őstörténet szövegeiben. Az ezzel kapcsolatos félreértések pedig külön tanulmányt érdemelnének. Egy biblikus konferencián tette föl az egyik hallgató a kérdést: "Milyen fáról tiltotta meg Isten az embernek az Édenben, hogy arról egyék? Tényleg alma volt, nem inkább füge?" Az előadó meglepődött a kérdésen, de szakszerűen válaszolt: "Kedvesem, a bibliai szövegben meg van nevezve a fa fajtája: a jó és gonosz ismerésének a fája." A kérdező nem elégedett meg a válasszal, és megismételte a kérdését: "De milyen fajta fa volt az?" – Az előadó bírta idegekkel, és kifejtette, hogy a jó és gonosz ismerésének fája a bizonyos fa "fajtája". Mit jelent enni a jó és gonosz ismerésének a fájáról? Egészen röviden négy mozzanatban foglalhatom össze: 1. Meg tudom különböztetni a jót és a gonoszat. – Ezt természetesen nem tiltja Isten, sőt kifejezetten parancsolja, és bölcsességnek nevezi,[7] ugyanis ez különbözteti meg az érett korú felnőttet a kisgyermektől, de a már elgyöngülő aggastyántól is. [8] 2. Mindent tudni, hogy mások fölé kerekedjem. – Ezt a jelentést sugallja a kígyó, amikor az asszonyt kísérti az Édenben. (1M 3,4-5) Ezt tiltja Isten, azt viszont határozottan parancsolja, hogy minél többet megtudjunk Istenről és a teremtett világról. (1M 1,28) 3. Közösséget vállalni a gonosszal éppen úgy, mint a jóval. – Ez a jelentés az ismer szó már bemutatott jelentés-köreiből adódik, és ezt határozottan tiltja Isten. [9] 4. Én szabom meg, mi jó és mi gonosz, nem törődve azzal, hogy Isten mit tart jónak vagy gonosznak. – A jó és gonosz megszabásának joga ugyanis – a Biblia szerint – egyedül Istent illeti meg (5M 28-29; Zs 35,24; 1Kor 4,4; stb.). Ennek megfelelően Isten ezt határozottan tiltja. Elfogadta az ember ezt a tiltást, tehát Isten őriző védelmét? Sajnos nem. (1M 3,22) Be is következett az a szankció, amit Isten már a védelmező útmutatásában is határozottan megfogalmazott: "A kert minden fájáról bátran egyél, de a jó és gonosz ismerésének fájáról, arról ne egyél, mert amely napon eszel arról, halálnak halálával meghalsz." (1M 2,16-17)
Ebből a rövid összefoglalásból is láthatjuk: Isten mindent megtett, hogy megóvja az embert a kígyó támadásától, csak az ember nem fogadta el Isten szeretve őrző védelmét. Olykor bizony saját magunktól kell megvédenie minket valakinek, aki vállalta, hogy uralkodik fölöttünk. Az előzőek alapján ez igen nehéz vállalkozás. Legalábbis az Isten által teremtett "szeretet-világban", amelyben élünk.
Sok más dimenziója van még az uralkodásból fakadó védelmezésnek a Bibliában. Védelmezni a félreértésektől, az eltévelyedésektől, az egészségtelen életmódtól és így tovább, de ezeket még felsorolni is hosszadalmas, nem hogy részletesen bemutatni. Egyet azonban még megemlítek, mivel a Bibliában ez a védelm