Ádány Ferenc–Izsák Norbert: A pünkösdi lelkészek személyiség- és érzelmi intelligenciafelmérése

Egy nagyobb, ám még így sem reprezentatív kutatás eredményeit ismertettük 2015. április 30.-án, a Pünkösdi Teológiai Főiskolán. A kutatás során több mint harminc, a Magyar Pünkösdi Egyházhoz tartozó lelkész személyiségtípusát és bizalmon alapuló érzelmi intelligenciáját mértük fel. Az előadások során rámutattunk több vakfoltra is, és felvázoltuk a közösség lehetséges fejlődési útjait is. Ebben a számban a személyiségtipológiával foglalkozunk, az érzelmi intelligencia-felmérés eredményeit a Pünkösd.ma következő számában ismertetjük.

A kutatás során két kérdőívvel dolgoztunk. Mind a kettőnek a jogtulajdonosa Dr. Richard Bents amerikai pszichológus. A kérdőív felvételére és használatára, az azzal kapcsolatos tanácsadásra Izsák Norbert, a PTF adjunktusa kapott akkreditált felkészítést Dr. Erős Ilától és Dr. Richard Bentstől, a Flow Csoport GPOP- és ARPe-képzésén, 2014-ben. Dr. Bents nagylelkű felajánlása nyomán összesen 50-50 kérdőívet nem piaci áron, hanem ingyen kaptunk meg egyházi felhasználásra.

Az MPE elnökének, Pataky Albertnek az ajánlásával a kérdőíveket Izsák Norbert küldte szét az MPE lelkészeinek, akik 2014 augusztusa és 2015 márciusa között töltötték ki azokat. Amennyiben lehetőséget kapott rá, Izsák Norbert egy másfél-kétórás személyes tanácsadás során segített a lelkészeknek értelmezni az eredményeket, és egy coaching-beszélgetés keretében segített felvázolni az egyéni fejlődési lehetőségeket. A lelkészek túlnyomó többsége lehetőséget adott a személyes konzultációra.

A sok egyéni eredményt összesítve világossá vált, hogy nagyobb, az MPE egészét érintő trendekre, folyamatokra is rálátást kaptunk a kutatás során. Ezeket szeretnénk most röviden ismertetni. A kérdőívek kitöltésének megszervezésében sokat segített Ádány Ferenc, a PTF MA-hallgatója. Ádány Ferenc MA szakdolgozatát A személyiségtipológia felhasználásának lehetőségei a keresztény közösségekben címmel írta, a kutatás eredményeit abban felhasználta, értékelte. Tanulmányunk GPOP-pal kapcsolatos része az ő kutatómunkájára, értékeléseire és említett szakdolgozatára épül.

Az áprilisi konferenciát nem hirdettük meg nyilvánosan. Arra csak a kutatásban részt vett lelkészeket, illetve a PTF-en 2015. szeptemberében induló keresztény szemléletű coaching és vezetés képzésünk iránti érdeklődésüket kifejezett szakembereket hívtuk meg.

A GPOP-rendszer

Az ilyen és ehhez hasonló kérdőívek az Egyesült Államokban nagyon elterjedtek a keresztény gyülekezetekben. Ott a pszichológia szerencsésebb módon találkozott az egyházakkal, mint Európában. A második világháborúból, majd a koreai és különösen a vietnámi fegyveres konfliktusokból poszt-traumás stressz szindrómával hazatérő katonák lelki segítésében nagy szerep jutott a terápiának, és ennek hasznosságát csak a hívő emberek elenyésző része kérdőjelezte meg. A legnagyobb keresztény egyetemeken fél évszázada oktatják a keresztény szemléletű pszichológiát, és a személyiséglélektant is hosszú évtizedek óta használják a gyülekezetek építésében, a vezetőképzésben. Kelet-Európában sokáig negatívabb volt a pszichológia megítélése az evangelikál körökben, és a keresztények jó része legfeljebb multinacionális cégeknél találkozott ilyen kérdőívekkel. Az amerikai misszionáriusok jó része nem foglalkozott azzal, hogy ezt vezetőképzésben felhasználja a személyiségtipológia egyszerű eszközeit, mert számukra mindez közhelyszámba ment, ezért nem gondoltak arra, hogy a lelkészképzésben, csapatfejlesztésben alkalmazzák. (könyvemből hivatkozások ide!)

A GPOP személyiségtípus rendszer Carl Gustav Jung munkájára vezethető vissza. Carl Gustav Jung könyve Lélektani típusok címmel 1921-ben jelent meg németül, majd 1923-ban angolul. Ebben a könyvben Jung bemutatta személyiségtípus-értelmezését. Isabel Briggs Myers a negyvenes évek közepén kezdte feldolgozni Jung elméletét, ugyanis az összevágott édesanyja, Katharine Cook Briggs megfigyeléseivel és kutatásával. Az elméletet rendszerbe foglalta, és eljárást dolgozott ki annak mindennapi hasznosítására, aminek során egy könnyen érthető és alkalmazható kérdőívet hozott létre. Könyve Eltérő adottságok (Gifts differing) címmel halála után, 1980-ban jelent meg, amiben alaposan bemutatja az általa kidolgozott Myers Briggs Type Idicator (MBTI) rendszert. Az ő felfogása és munkája lett az alapja a munkahelyeken és közösségekben népszerű különbözőségi (Diverzitás) programoknak, ami a személyiségbeli különbségek értékét és elfogadását hirdeti.[1][2]

A GPOP rendszer ehhez képest egy továbbfejlesztett eszköz, ami a négy dimenzión túl tartalmaz egy ötödiket, ami a stressz-szintet méri. Ezen kívül kiegészül alskálákkal, amik még személyre szabottabbá teszik az értékelést, és még pontosabb eszközt adnak a felhasználók kezébe.[3]

A GPOP rendszerben négy dimenzióban kettő-kettő irány közül lehet választani, ami összesen nyolc betűjelölést hoz létre.[4] Fontos megjegyezni, hogy minden esetben preferenciáról beszélünk, vagyis egy adott személy leggyakoribb választásáról. Ezért a GPOP rendszer nem egy normatív eszköz, ami valamilyen etalonhoz mér mindent, csupán az emberek kedvenc, preferált választását hangsúlyozza négy fő kategóriában.[5]

Jung kétféle mentális funkciót különböztet meg. Egyik az észlelés, ami válogatás nélküli adatgyűjtést jelent a külvilágból, az érzékszervek segítségével. Az észlelés kétféle módon történik, érzékelésen (angolul sensing, ezért S-el jelölik) és intuíción (angolul intuition, ezért N-el jelölik) át. Az érzékelő ember, a reálisan megragadható, kézzelfogható dolgokat részesíti előnyben. Elsősorban a múlt és a jelen eseményeivel törődik. Realista, a jelenben él, jó a részletek megfigyelésében. Az intuitív személy az észlelésben a lehetőségek, összefüggések és a többértelmű jelentések megtalálására törekszik. Jung szerint észlelése során a tudattalan utat választja. Az intuitív emberek inkább a jövőben élnek, annak a lehetséges eseményeit kutatják.[6] Szeretnek hasonlatokban beszélni, gyors asszociációk sokszor megihletik a környezetüket.

A második mentális funkció a döntéshozatal, aminek során megtörténik a beérkező információk szelekciója. Az ebben a funkcióban megjelenő dichotómia a gondolkodásnak (angolul thinking ezért T-vel jelölik) és érzésnek (angolul feeling ezért F-el jelölik) nevezett preferenciáké. A gondolkodó igyekszik összekapcsolni az okot az okozattal, és logikai rendszert kialakítani közöttük. Ezeket az embereket a személytelen logika, elemzés, kritikusság, pártatlanság, tárgyszerűség jellemzi, döntéshozataluknak ezek a legjellemzőbb vonásai. Az érző a döntéseit annak az emberekre gyakorolt hatása alapján értékeli. Az érző a személyes értékrendjét tartja a döntései alapjának – az objektivitás helyett. Fontosabb számára az emberekkel kialakított harmónia, elfogadás, egyetértés, mint maga a megoldandó feladat sikere.[7]

A mentális folyamathoz kapcsolódik egy attitűd, ami meghatározza, hogy az adott személy honnan gyűjt energiát, hogyan töltődik fel. Az ebben megjelenő dichotómia Jung szerint az extraverzió (E-vel jelölik) és az introverzió (I-vel jelölik). Az extravertált személy elsősorban a környezetében levő tárgyak, személyek, események felé fordítja a figyelmét. Igyekszik hatással lenni a környezetére, ami, ha sikerül, elismerésként könyveli el. Környezetével sokféle kapcsolatot kezdeményez és tart fenn. Az introvertált személy az ideje jó részét a belső világában tölti. A tartós, maradandó fogalmak meglétét fontosabbnak tartja, mint a külső, múlandó eseményeket. Szívesen szemlélődik és elmélkedik egyedül.[8]

Jung rendszerét Isabel Myers tovább fejlesztette és kiegészítette a negyedik dimenzióval, ami a külvilághoz való viszonyulást, más néven az életstílust jeleníti meg. Az ebben megjelenő dichotómia a megítélő (angolul, judging ezért J-vel jelölik) és észlelő (angolul perceiving, ezért P-vel jelöli) preferenciáé. A megítélő személy a külvilág felé döntéshozatallal, keretek megteremtésével, eredmények keresésével fordul. Hajlamos gyorsan dönteni. Fontos számára a tervezés és tervei követése. Külső szemlélő számára ezek az emberek szervezettnek, eltökéltnek, gyakran merevnek tűnnek. Az észlelő személyek szívesen gyűjtik széleskörűen az információikat. Nagyon nyitott, érdeklődő és kíváncsi emberek. Jellemző rájuk a spontaneitás, az alkalmazkodás, az új események és a befogadható információk iránti nyitottság. A külső szemlélő számára rugalmasnak, másokra könnyen ráhangolódónak, alkalmazkodónak, néha kiszámíthatatlannak tűnnek.[9]

Domináns funkció

A négy mentális funkció közül az egyiket mindenki jobban kifejleszti, mint a másik hármat. Ez válik a domináns funkcióvá, ami egyben a személyiség tudatos oldalának a legmeghatározóbb eleme lesz. A domináns funkció felhasználása extravertáltak és introvertáltak esetében a preferált helyen történik. Vagyis mindenki ott használja legtöbbször a kedvenc funkcióját, ahol ideje nagy részét tölti.[10] 

Ha valaki mindig csak a domináns funkcióját használná, akkor folyamatosan gyűjtené az információt, és sohasem hozna döntést, vagy folyton döntést hozna és az információ befogadását hanyagolná el. Ezért van egy kiegészítő funkció, ami segít egyensúlyban tartani a személyiséget. Hasonlóan ahhoz, ahogyan egy túlságosan nagy vitorlával fölszerelt hajó kis tőkesúllyal instabil, ugyanúgy az az ember, aki folyamatosan új információt fogad be és nehezen hoz döntést, nem rendelkezik megfelelő stabilitással. Az új információk folyamatosan eltérítik az addigi irányból. Ugyancsak helytelenül működik az a hajó, aminek túl nagy a tőkesúlya és aránytalanul kicsi a vitorlája, nagyon stabil, de nehézkesen halad előre. Ehhez hasonlóan az az ember is, akinek a döntéshozatali oldala túlfejlett, nehezen fogad be új információkat és nehezebben alkalmazkodik az új körülményekhez, akkor is, ha az indokolt lenne.[11] A domináns és kiegészítő funkcióhoz található egy ábra az 5. mellékletben.

A harmadlagos funkció a tudatalattiban helyezkedik el, ezért meglétét ritkábban vesszük észre. Ez a kiegészítő funkció ellentéte. A domináns és kiegészítő funkció kifejlesztése után kerül előtérbe a használata. Az ezt az oldalát fejlesztő ember meglepetéseket okoz a környezete számára, tőle addig szokatlan, teljesen új dolgokkal kezdhet el foglalkozni.[12]

A negyedleges vagy más néven csökevényes funkció, szintén a tudatalattiban helyezkedik el, és a domináns funkció ellentéte. Stresszhelyzetben, amikor a domináns és a kiegészítő funkció már kimerült, ez a funkció veszi át az irányítást. Gyakran teljesen meglepő viselkedést vált ki, az egyén úgy érezheti, mintha zsinóron rángatnák. Az esemény után pedig azzal mentegetőzhet, hogy „nem tudom, mi történt velem”. Sajnos az ilyen esetben felbukkanó funkció negatív előjelű. Például, ha a csökevényes funkció az intuíció, akkor stresszhelyzetben olyan negatív gondolatok törnek a felszínre, amik bemutatják, hogy milyen rossz dolgok történhetnek.[13] 

Általánosan elfogadott, hogy a domináns funkció hét éves korig kifejlődik. A kiegészítő funkció húsz éves korig, míg a harmadlagos harminc-negyven éves kor környékén. A negyedleges, vagy csökevényes funkció, életközép környékén kezd el kifejlődni.[14]

Az emberek közötti különbségek, Istentől kapott ajándékok

Isten teremt minden embert egyedivé, Ő ruházza fel erősségekkel és gyengeségekkel. Ezekkel a képességekkel együtt mindenkit úgy tud használni, ahogyan Ő azt már előre eltervezte.[15] Isten mindenkit úgy alkot meg, hogy alkalmas legyen arra a szolgálatra, amire elhívja.[16] A személyiségtipológia az embert egy vagy több kiválasztott nézőpontból vizsgálja és igyekszik feltárni a tulajdonságait. Ezeket a tulajdonságokat azután valamilyen területen erősségekként, más területeken gyengeségekként értelmezi. Mózes esetében nem testi hiba volt az oka annak, hogy nem volt ékesen szóló.[17] Talán szélsőségesen introvertált volt és ezért nem tudott olyan jól szónokolni. Mindenesetre rendelkezett olyan képességekkel, amik feltétlenül szükségesek voltak a rábízott feladat elvégzéséhez, amikkel viszont Áron a kimagasló szónoki képessége mellett nem birtokolt. Egymást kiegészítve, hatékonyan végre tudták hajtani a rájuk bízott feladatot.

Mózes tudatában volt gyenge szónoki képességeinek és Pál is egyértelműen látta tövisének hátráltató hatását. A személyiségtipológia olyan tulajdonságokra hívja fel a figyelmet, amelyek sok esetben nehezen észrevehetőek, például, hogy valaki gyakran használja az intuíciót. Segít felismerni ennek a tulajdonságnak az előnyeit és hátrányait, rámutatva arra, hogy milyen területeken érdemes egy adott személynek „Áronokat” keresni, hol jelent hátrányt az intuitív megközelítés.

Pál és Barnabás konfliktus kezelésében is, talán hatékony eszköz lehetett volna a személyiségtipológia. Feltehetően Barnabás azért érzete fontosnak, hogy elősegítse mások fejlődését, mert az idealista (NF) „vérmérsékleti” csoportba tartozott. Ez magyarázatot adhat arra, hogy miért segített Pálnak Jeruzsálemben, amikor mindenki félve elfordult tőle.[18] Miért vette maga mellé Pált az antiókhiai munkában?[19] Miért adott még egy esélyt Márknak, és vitte magával a második misszióútjára?[20] Pál feltehetően a gondolkodás (T) funkciót preferálta. Ez láthatóvá vált a konfliktusuk alkalmával és minden olyan esetben, amikor kitartóan ragaszkodott az általa helyesnek tartott igazsághoz, annak ellenére, hogy azzal másokat megbántott vagy fájdalmat okozott nekik.[21]

A személyiség hatása a prédikációra

Különböző típusú lelkészek eltérően készülnek a prédikációra. Az introvertált emberek szeretik alaposan átgondolni, előkészíteni és begyakorolni a prédikációjukat. Sokkal több időt töltenek a felkészüléssel, mint az extravertált pásztorok, ezért általában alaposan átgondolt exegézist, jól kidolgozott szemléltetőanyagokat visznek a hallgatóság elé. A felkészülés az introvertáltaknak könnyebben megy, mert élvezik az egyedül töltött időt. A fogalmazást tekintve általában takarékosan bánnak a szavakkal, és kevésbé reagálnak a hallgatóság reakcióira. Elsőre tökéletesen akarják kifejezni a pontokat, ami ahhoz vezet, hogy azokat nem fejtik ki rendesen. Előfordulhat, hogy úgy jönnek le a szószékről, hogy azt kívánják, bárcsak jobban kifejtették volna a mondandójukat.[22]

A kifelé forduló prédikátoroktól általában nagyobb energia várható, nagyobb lelkesedés. Mivel maguk is a külső világban élnek, ezért témájuk szorosabb kapcsolatban van a külvilággal. Példáik pontosabbak és konkrétabbak. Többször teremtenek kapcsolatot a hallgatósággal, és a reakcióktól függően, akár többször irányt váltanak. Olyan mértékben hajlamosak túlmagyarázni a prédikáció alpontjait, hogy az már negatív hatású lehet. Előfordulhat, hogy úgy fejeznek be egy prédikációt, hogy azt kívánják, bárcsak ne beszéltek volna annyit. Segítség lehet nekik, ha valakivel megbeszélhetik a prédikáció vázlatát, esetleg részt tudnak venni egy prédikáció előkészítésre alapított csoportban.[23] 

Érzékelő – Intuitív (S - N)

Az érzékelők prédikációi az intuitív tanítókkal szemben sokkal gyakorlatiasabbak, földhözragadtabbak és „szó szerintiek”. Mindenféle szépítés és torzítás nélkül próbálják átadni az igazságot. A prédikációra való készüléskor odafigyelnek arra, hogy az Ige lehetőleg a hallgatóság mind az öt érzékszervét megérintse. Olyan apró részleteket is észrevesznek az Igében, amiket az intuitív prédikátorok nem. A szimbólumokat hajlamosak szó szerint értelmezni. A hallgatók mozgósítása érdekében igyekeznek praktikus, gyakorlatias tanácsokat adni, amit az emberek meg tudnak valósítani.[24]

Az intuitív tanítók sokkal képletesebben, jelképesebben értelmezik az Igét. Nem a szó szerinti jelentést keresik, hanem hajlamosak egy szakasz értelmét elvont gondolatokkal megfogalmazni. Néha hatalmasat ugranak egyik jelentésről a másikra és, hogy még színesebbé tegyék a prédikációjukat, esetenként olyan értelmezést igyekeznek belegyömöszölni az Igébe, ami nincs is ott. A szöveg absztrakt jelentéseit keresik. A témához hozzáolvasnak néhány könyvet, azt remélik, hogy találnak néhány elemet, amivel azt gazdagíthatják, és színesebbé tehetik. Hagyják a tudatukban áramlani a gondolatokat, mielőtt eldöntenék, hogy mit visznek el az istentiszteletre. Számukra egy szimbólum ugródeszka a képzelet világába. A kereszt Jézus szenvedésén túl eszükbe juttatja a saját szenvedéseiket és egész sor asszociációt indít el. Prédikációjukkal elsősorban inspirálni próbálják a hallgatóságukat, kevés gyakorlati tanácsot adnak.[25]

Gondolkodó – Érző (T - F)

A gondolkodó prédikátorok igyekeznek objektíven, átfogó tanítást adni egy fogalomról. Ezt a lehető legprecízebben és legérthetőbben fogalmazzák meg, ezért a fogalmazásukat folyamatosan csiszolgatják, javítgatják. Az igazságot akkor is egyértelműen kimondják, ha az megsért vagy megsebez embereket. Az embereket logikus érvekkel próbálják meggyőzni, ezért mondanivalójukat ilyenekkel támasztják alá. Általában logikusan felépített sorrendben adják elő prédikációjukat, anélkül hogy ismételnének részeket.[26]

Az érző prédikátorok sokkal együtt érzőbbek a prédikációjukban is, ők sokkal emberorientáltabbak. Inkább az emberek érzelmeire próbálnak hatni, nem logikai úton szeretnék őket meggyőzni. Azt szeretnék elérni, hogy a prédikáció átmelegítse az emberek szívét. Néha annyira a hatást helyezik előtérbe, hogy teljesen elvesztik a racionalitás talaját a lábuk alól. Prédikációjukban sokkal idealistábbak, ez fokozottan érvényes az intuitív-érző lelkészekre. Mondanivalójukat igyekeznek nagyon tapintatosan megfogalmazni, úgy hogy azzal nehogy megsértsenek valakit. A prédikáció előadásakor általában keringenek egy kicsit a részek között.[27]

Megítélő – Észlelő (J – P)

A megítélő prédikációja kiszámítható, a hallgatók tudhatják, hogy az igehirdetés merre tart és hova fog megérkezni. Prédikációra készüléskor általában írnak vázlatot. Igehirdetésükben konkrét útmutatásokat adnak. Egy megítélő prédikáció hasonlít legjobban arra, amit az iskolában homiletika órán tanítanak. Egy ilyen prédikációnak meg van tervezve az eleje és a vége, valamint az, hogy mi lesz az üzenet. Az előadást menetét pedig egy rendezett vázlat biztosítja.[28]

Az észlelő prédikációja tele van ötletekkel, a hallgatóknak sok nyitott lehetősége van az Ige megvalósításával kapcsolatban. Ha bírálat vagy korrekció hangzik el, az lehetőségként van megfogalmazva. A prédikátor elmondja a véleményét, de a felhasználás módját a hallgatóra bízza. Hátrány lehet, hogy nem lehet előre tudni, mi lesz a prédikáció vége. Általában nem írnak vázlatot, inkább csak összegyűjtött gondolatokkal dolgoznak. Az extravertált észlelő (EP) prédikátorok hajlamosak a leginkább arra, hogy ne készüljenek fel aprólékosan a prédikációjukra, mert arra gondolnak, hogy „majd a szószéken szabadon engedem magam”. [29]

A fentebb felsorolt különbségekből látható, hogy nem kis kihívás megfelelni minden típus igényeinek. Komoly előrelépés, ha a prédikátor a saját preferenciáján túllépve, figyelembe veszi a gyülekezet igényeit. Egy lehetséges megoldás, mindegyik csoport számára elhelyezni olyan részeket a prédikációban, ami az ő domináns funkciójukat elégíti ki, tehát minden prédikáció tartalmazza mind a négy megközelítési módot: érzékelés, intuíció, gondolkodás, érzés. Ennek a megoldásnak az a gyenge pontja, hogy nem biztos, hogy jut elég idő rendesen elmélyülni egy-egy megközelítési módban. Egy másik lehetőség, ha hetente változik a prédikáció stílusa. Ezt legjobban négy eltérő személyiségű prédikátor tudja megvalósítani, mégpedig úgy, ha felváltva hirdetik az Igét. Kis gyülekezetekben ez nem mindig kivitelezhető.[30]

A spiritualitás különböző megközelítési módjai

Jelentős különbségeket találunk a különböző típusú emberek spiritualitása között. Előfordulhat, hogy valakinek a lelki növekedése azért stagnál, mert olyan hitgyakorlatot próbál alkalmazni, ami számára nem megfelelő. Esetleg azt látja, hogy másoknak egy adott módszer nagyszerűen működik, ezért magát megfeszítve próbálja azt lemásolni, de eredménytelenül. A leggyakrabban használt mód, ahogyan valaki Istenhez közeledik, általában a domináns funkción alapszik. Azonban Istennel a legintenzívebb találkozások, a harmadlagos és negyedleges funkció használatán keresztül szoktak megtörténni.[31]

Az introvertált emberek számára az egyedül töltött idő természetes és kellemes része a napnak. Szent Ágoston óta (354-430) a nyugati spiritualitást főleg introvertáltak alakították, ezért abban jelentős szerepe van a meditációnak és szemlélődésnek. Alapvető különbség az extrovertált és introvertált emberek között, hogy az energia más irányba áramlik. Az introvertált emberek gyűjtik a beérkező ingereket, belül értékelik azokat, és csak azután mondják ki. Az extravertált emberek azonnal kimondják vagy kifejezik a beérkező ingereket vagy gondolataikat. Ezek alapján a csöndes, magányos imaforma általában az introvertált emberek számára hatékony.[32]

Az extravertált emberek nem szeretnek egyedül imádkozni, különösen nem hosszú ideig. A lelki növekedést legkönnyebben valamilyen csoportban érik el. Mivel főként a materiális világban élnek, ezért az ott zajló események tudják őket leginkább Isten jelenlétébe juttatni.[33]

Érzékelő spiritualitás (S)

Az érzékelő emberek elsősorban az érzékszerveiken keresztül megtapasztalható világban élnek. Az imájuk általában konkrét dolgokról szól, időnként esetleg elvesznek a részletekben. Mivel Isten misztikus lényegét nem tudják megragadni az öt érzékszervükön keresztül, ezért inkább a szó szerinti jelentéseket keresik. Számukra fontos, hogy a gyülekezeti épület rendben legyen tartva, a dekoráció ízléses és rendezett legyen. Továbbá a helyes testbeszéd, a letérdelés, a meghajlás, a felállás és a többi jelkép használata, mint például úrvacsora, olajjal való megkenés, bemerítés. [34] Az extravertált érzékelőt olyan dolgok, mint a lágy szellő, a nap melege, a falevelek változatos színei mind arra emlékeztetik, hogy Isten mindenütt jelen van. Az extravertált érzékelő lelkiségre jelentős hatással van a test. Isten jelenléte az ilyen személyek számára olyankor is gyakran megnyilvánul, ha valamilyen mozgást végeznek, például táncolnak Isten előtt vagy túráznak és közben a természet szépségében gyönyörködnek. Szeretnek kezeiket felemelve, mozogva dicsőíteni, táncolni Isten előtt.[35] Az extravertált érzékelők Istent a szolgálaton keresztül ragadják meg: akár egy hajléktalannak segítenek vagy gyerekeket tanítanak, esetleg egy szöget vernek be a közösségi ház falába. Ha csak az olyan imaalkalmakra korlátozzák az imaéletüket, ahol egy székben ülve, csukott szemmel imádkoznak, az leszűkítheti és sok ember számára elérhetetlenné teheti az imában való elmélyülést.[36]

Az introvertált érzékelő lelkiség, elsősorban belső érzésekből és emlékekből táplálkozik, és azokon keresztül közeledik Istenhez. Az introvertált érzékelés az öt belső érzékszervet használja. Egy íz, illat, ölelés emléke olyan élményeket juttatnak eszébe, amik hálát ébresztenek Isten iránt. A belső élmények kiinduló pontot szolgáltathatnak az imához. Az introvertált érzékelés használata közben az emberek hálásak a korábbi megtapasztalásaikért és azokért a hagyományokért, amik formálták a hitüket. Az Istennel való találkozás kiindulópontja lehet egy igeszakaszon való lassú, aprólékos elmélkedés. Érezheti a poros utcák illatát, a tömeg lökdösését és hallhatja a tömeg morajlását. Minden tárgy elősegítheti az imát, ami a résztvevőket emlékezteti Isten tetteire.[37]          

Intuitív spiritualitás (N)

Az intuitív személyeket Isten természetfeletti része vonzza. Imáikban inkább a jövőre fókuszálnak, mint a jelenre. Gyakran használnak elvont fogalmakat. Az Igét szimbolikusan és metaforikusan közelítik meg.[38] Az extravertált intuitív spiritualitás elsősorban olyan képességeket használ, mint a vízió, inspiráció, találékonyság, annak érdekében, hogy Isten királyságát előremozdítsa. Amikor valaki az extrovertált intuíciót használja, akkor egy probléma vagy akadály láttán, új lehetőségek jelennek meg a lelki szemei előtt. Ezek a megoldások egyszer csak bevillannak, és gyakran egy átfogó látássá fejlődnek számára. Ezért az extravertált intuitív ima a nagy látások imája, mely folyamatosan új alternatívákat keres Isten szeretetének és nagyságának bemutatására. Ez a fajta lelkiség nem csak problémamegoldás, sokkal inkább folyamatos útkeresés Isten munkája számára.[39]

Az extravertált intuíciót a kihívások tartják mozgásban. Egy probléma megjelenésekor az ilyen személy felsorolja az összes lehetséges megoldást, majd imában Isten elé viszi. Az összes funkció közül, talán ez a legoptimistább. Számít Isten beavatkozására, látja a lehetőségeket és tudja, hogy Isten a legjobbat fogja kihozni ezekből a helyzetekből. Tehát, amikor valaki arra vágyik, hogy részt vehessen Isten világot megváltoztató munkájában, és azért imádkozik, hogy Isten szeretetét minél sokszínűbben bemutassa, akkor valószínűleg extravertált intuíciót használ.[40] Az ilyen álmok nélkül, az emberek elveszítik a reménységet, tehát a spiritualitás egy fontos komponense.[41]

Az introvertált intuitív ima olyan, mint amikor valaki sétál a tengerparton és figyelme egyik kagylóról egy másikra szökken. Bruce Duncan ahhoz hasonlítja, mint amikor egy lepke egyik virágról a másikra száll.[42] Ez a megállapítás talán még találóbb, mert ilyenkor az egyének gondolatai egyik gondolatról a másikra ugranak, valami új benyomást vagy látást keresve, ami inspirálja és víziókat hoz létre. Ez a fajta ima tulajdonképpen elmélkedés Isten jelenlétében, aminek a gyümölcse látás emberekről, tervekről, a gyülekezeti, családi életről és még sok másról. Ennek a fajta imának a szimbólumok és metaforák biztosítják a táptalajt.[43] Az introvertált intuíció segítségével lehetséges az embereket úgy látni, amilyenekké válni fognak, és ennek a jövőbeli képnek a segítségével imádkozni a jelenben. A közbenjáró imának is ez az alapja. Ezt a módot tekintik gyakran az ima iskolapéldájának, ugyanis misztikus és szemlélődő is egyben, de fel kell ismernünk, hogy ez is csak egy imafajta a sok közül.[44]

Gondolkodó Spiritualitás (T)

A gondolkodó emberek igyekeznek az imájukat elgondolkodtatóvá, információ közlővé és méllyé tenni. Mivel Isten teremtette a gondolkodó embereket és adta nekik a „hideg” logikával gondolkodás képességét, ezért ezt a tulajdonságot helyesebb ajándékként értelmezni, mint nemkívánatos hibának. Ezek az emberek hozzásegíthetik a közösséget a spiritualitásuk elmélyítéséhez, mert folyamatosan az Ige mélységeit kutatják. Megvédhetik a közösséget a vak babonaságtól, a zavaros gondolkodástól és a hibás teológiáktól. Segíthetnek az embereknek racionalizálni az esetleg bántó eseményeket, hogy azokat túlzottan magukra vegyék.

Az extravertált gondolkodó ima valaminek a megvizsgálásából, majd logikus kiértékeléséből áll, ami aztán a külső világra alkalmazható. Tulajdonképpen valamilyen igazságot próbál megragadni, és megkeresni annak gyakorlati alkalmazását. Ez a fajta spiritualitás sok gondolkodást és kérdésfeltevést tartalmaz. Az extravertált gondolkodás nagyon célorientált. Fontos fogalmak számukra az igazság, kötelezettségek, és tisztesség. Arra keresik a választ, hogyan tudnák Isten üzenetét még világosabban bemutatni a világ számára és ezt milyen gyülekezeti programok tudnák elősegíteni.[45] Az extravertált gondolkodást használó emberek életében, Isten egyenesen elmondja terveit az adott személy életével kapcsolatban. Ez a fajta spiritualitás bizonyos értelemben konfrontatív, minek során Isten felszólít a tiszta és szent életre.[46]

Az introvertált gondolkodás az ige igazságát keresi, odafigyelve a legapróbb részletekre, majd megvizsgál minden lehetséges kapcsolódási pontot, és alkalmazási lehetőséget. Bruce Duncan szerint, aki ezt a funkciót használja, megvalósítja a szeretetparancsolatnak azt a részét, ami arra utasít: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes elmédből.[47] Értelemmel imádkozni szerinte azt jelenti, hogy valaki úgy tusakodik egy igeszakasszal, mint ahogy Jákob küzdött Istennel.[48] Amikor valaki ezt a funkciót használja, akkor őszintén és bátran feltesz kérdéseket Istennek, aki megválaszolja azokat. Lehet, hogy a válaszok nem mindig kellemesek és elképzelhető, hogy minden válasz sok újabb kérdést szül, de ezeknek az embereknek ez jelentheti az utat Isten érintéséhez. Jó példák erre a panaszzsoltárok, ahol a zsoltáros konfrontatív módon tesz fel kérdéseket Istennek.[49]

Érző spiritualitás (F)

Az érző emberek vágya, hogy a spirituális tevékenységek alatt a szívük átforrósodjon. Szeretik érezni Isten szeretetét és jelenlétét, ha másokkal együtt imádkoznak, szeretnek velük is bensőséges kapcsolatban lenni. Örömmel gondolnak vissza és merítenek erőt azokból az alkalmakból, amikor bekerültek Isten jelenlétébe. Vigyázniuk kell, hogy ne váljanak túlzottan érzelgőssé és ne akarják túlzottan leegyszerűsíteni a hitet.

Mivel az Istenhez vezető út nem racionális, ezért az érzőknek ebből a szempontból könnyebb dolguk van. A gondolkodók racionális megfontolásból adják át magukat Istennek, az érzők érzelmi indíttatás által teszik ugyanezt. Nem meglepő, hogy a lelkipásztorok nagy része érző típusú. Magukat Isten csatornájának tekintik, amin az Ő szeretetét tudják kiárasztani a körülöttük levő emberekre. Gyakran komoly áldozatokat vállalnak más emberekért.[50]

Az extravertált érzés domináns eleme, a másokkal való kapcsolatteremtés. Ezeket a kapcsolatokat empátia és mély érzelmek jellemzik. Ezek az emberek, imában is hasonlót tesznek, imádkoznak egymásért, másokért. Mivel fontos számukra a közösség, ha tehetik, nem imádkoznak egyedül.[51] A gyógyulásért mondott imák, részben extravertált érző imák. Akár lelki vagy fizikai betegségről van szó, ez a funkció segít irgalmat és szimpátiát érezni valaki felé és ez teszi lehetővé, hogy valaki erővel és meggyőződéssel imádkozzon.[52] Ezen alapszik a hála, amit Isten fizikai, lelki és szellemi ajándékaiért érezhet valaki. Ebben a fajta imában jelenik meg az a bizalom, ami keresztül valaki teljesen rábízza magát Istenre és elképzeli amint Isten a tenyerén hordozza. Erre a fajta spiritualitásra talán a legjobb példa Jézus bizalmas kapcsolata az Atyával.[53]

Az introvertált érző funkciót használó személyeket mély, bensőséges kapcsolat köti össze Istennel, vágyuk az, hogy lássák, ahogy Isten királysága megvalósul ezen a földön. Nagyon szenvedélyesen tudnak imádkozni a világ szükségeiért és ugyanolyan odaszánással tudnak csöndben várakozni Isten szavára. Az imájukat olyan alapvető értékek határozzák meg, melyek a külső szemlélő számára nem láthatók és személyenként eltérőek lehetnek, mint a békesség, igazság, szeretet, irgalom és jóság. Ezek azok a belső értékek, amik a világban körülnézve imára ösztönzik. Tulajdonképpen azokért az emberekért imádkoznak, akiknek az életében hiányt látnak azokból a dolgokból, amit ők értéknek tartanak. Ezek mögött az imák mögött komoly érzelmek és gyakran nagy irgalom jelenik meg.[54]

Szolgálatba állás, állítás

A személyiségtípusok felismerése segíthet a szolgálati hely megtalálásában az egyének számára és hasznos támpontokat adhat a lelkészeknek és gyülekezeti vezetőknek a gyülekezeti tagok tanácsolásában is. Hasznos eszköz lehet továbbá a szolgáló csoportok összeállításában is, segíthet azt megfelelően színessé tenni.

A gyakorlatiasság ajándéka (ST)

Az érzékelő és gondolkodó emberek gyakorlatiasak és a jelenben élnek. Nagy stabilitás jellemzi őket, akármilyen területen tevékenykedjenek is. Általában, ha egy szolgálatot valahogy elkezdenek végezni, akkor azon mindaddig nem változtatnak, amíg azt komoly érvek nem teszik szükségessé. Ezért nagyon megbízható és kiszámítható oszlopaivá válhatnak a gyülekezetnek. További erősségük, hogy odafigyelnek az apró részletekre. Ez a tulajdonságuk precízzé teszi őket és alkalmassá olyan szolgálatok végzésére, ahol ez a tulajdonság nélkülözhetetlen. Ehhez társul a jó problémamegoldó képesség, amit analitikus megközelítés jellemez. Kedvenc kérdésükkel: („Miért?”) keresik az ok - okozati összefüggéseket.[55]

Ezzel az ajándékkal rendelkező emberek szívesen segítenek mindenben, de leginkább azokat a szolgálatokat szeretik, amiknek gyakorlati haszna van a gyülekezet életében. Ilyenek például: megszámolni az adományokat, üzemeltetni a könyv szolgálatot, a gyülekezeti költségvetést megtervezni, segíteni a gyülekezeti ingatlan üzemeltetésében.[56] Kifejezetten jók a gyülekezet adminisztrációs feladatainak ellátásában.[57]

Az ESTJ szolgálók igyekeznek reális célokat kitűzni és azokat időben pontosan elvégezni. Szeretik, ha a szolgálatuknak kézzelfogható eredményei vannak. Az ESTP -k szeretik a mozgalmas szolgálatokat, ahol használni tudják a problémamegoldó képességüket. Nagyon könnyen alkalmazkodnak az új kihívásokhoz, mindig új megoldásokat keresve. Az ISTP-k fő kérdése, hogy mitől és hogyan működnek a dolgok. Erre a kérdésre azért keresik a választ, mert az aktuális gyakorlatot igyekszenek még jobbá tenni. ISTJ-k rendkívül megbízhatóak, pontos és alaposak. Ha egyszer valamit elvállaltak, hogy megcsinálják, az biztos, hogy el lesz végezve. Általában eléggé konzervatívak és előnyben részesítik a jól bevált módszereket.[58]

Segítőkészség ajándéka (SF)

Az érzékelő és érző funkciójukat preferáló emberek számára nagyon fontosak a körülöttük levő személyek. Őket elsősorban az foglalkoztatja, hogy a környezetükben levő emberek hogyan illeszthetőek össze, hogyan segíthetik elő gyakorlati módon, hogy az emberek még harmonikusabban és még boldogabban együttműködjenek egymással.[59] A gyülekezeteknek ez a személyiségtípus nélkülözhetetlen építőeleme.

A gyülekezetekben általában szívesen vesznek részt a szeretetvendégségek lebonyolításában, gyerekmunkában, evangelizációban és igazából mindenben ahol emberek dolgoznak közösen.[60] Fontos számukra hogy úgy érezzék, olyan munkában vesznek részt, ami gyakorlati módon nyújt segítséget és az eredményeket ők maguk is láthatják. Az ESFJ és az ISFJ között az egy alapvető különbség, hogy az extravertált emberek szeretik minél előbb vagy azonnal elvégezni a feladatot, ezzel szemben az introvertált embereknek több időre van szükségük a rákészülésre. Ezen kívül, az introvertált embereket általában meg kell kérni, hogy segítsenek, annak ellenére, hogy azt ugyanolyan szívesen teszik, mint a kifele forduló társaik.[61]

A másokra hangolódás ajándéka (NF)

Az intuitív érző emberek nagyon érzékenyek, ezért könnyedén ráhangolódnak mások érzéseire. A legkisebb jeleit is észreveszik annak, ha valaki rosszul érzi magát, vagy valami bántja. Amikor az intuíció és érző funkció egyszerre van jelen, az olyan személyeket eredményez, akik számára nagyon fontosak az emberek és a kapcsolatok. Az intuitív oldal hatására pedig rengeteg lehetőséget látnak az emberek jövőjével kapcsolatban. Általában jó kommunikátorok, az INF személyek jó írók, az ENF társaik pedig jó előadók és sikeres szónokokká válhatnak.[62]A gyülekezetben nagyon jól tudnak kiscsoportokat vezetni, mert egyrészt a lelkesedésük magával ragadó, másrészt könnyen rá tudnak hangolódni az emberekre, ezért ügyesen fenn tudják tartani a figyelmet. Gyülekezetvezetőként folyamatosan keresik a módját, hogyan tudnák a gyülekezet segíteni abban, hogy hűségesen részt vegyen a misszióban és mindenki aktív szolgáló életet éljen. Jók a hosszú távú tervezésben, és mivel inkább a jövőben élnek, sok ötletük lehet a gyülekezet jövőjére nézve. Jók a lelki gondozás területén, ügyesen észreveszik a gyülekezeti tagok szükségeit, örök optimistán látják a szabadulás lehetőségeit.[63] Jó evangélisták válhatnak belőlük, mert lelkesen tudják kommunikálni azt, amiben hisznek. 

INFP –k szeretnek részt venni a gyülekezet jövőjének tervezésében. A megvalósítás azonban már nem annyira az erősségük. Az ENFP–k nagyon lendületes és karizmatikus személyek. Az intuitív oldaluk segít nekik meglátni olyan lehetőségeket, amit más emberek nehezen vesznek észre és általában képesek lendületbe hozni az embereket, hogy megvalósítsák azokat. Akkor érzik magukat igazán az elemükben, amikor segítenek másoknak felismerni az erősségeiket, és hogy milyen irányban tudnak igazán növekedni.[64]

Az előrelátás ajándéka (NT)

Az intuitív, gondolkodó emberek a jövőben élnek és analitikusan elemeznek mindent, ami az útjukba kerül. Hajlamosak a jövőbeli lehetőségek figyelembe vételével élni a jelenben. Ha felmerül valamilyen váratlan helyzet a gyülekezetben elemzik, és olyan stratégiákat dolgoznak ki, aminek segítségével hatékonyan reagálhatnak az eseményekre.[65]

ENTJ –k magabiztosak, jó szervező és vezető képességekkel rendelkeznek. Mivel objektíven igyekeznek megközelíteni mindent, ezért az emberi érzelmeket gyakran figyelmen kívül hagyják. Minden szolgálatban jól teljesítenek, ahol valamilyen vezetői feladatot bíznak rájuk. INTJ is jó vezetői képességekkel rendelkezik, de nem vágyik arra, hogy reflektorfénybe kerüljön, inkább a háttérben tevékenykedik. Hatékonyan részt tud venni a gyülekezet hosszú távú terveinek kidolgozásában, hasznos tagja a bizottságoknak és minden olyan feladatot rá lehet bízni, ahol elemezni kell valamit.

Isten igája gyönyörűséges

Jézus azt mondta: „Mert az én igám boldogító, és az én terhem könnyű.”[66] Vajon ha körülnézünk a gyülekezetekben, minden esetben azt látjuk-e, hogy az emberek gyönyörűségként élik meg a szolgálatukat? A személyiségtipológia segítségével a vezetők árnyaltabban láthatják a szolgálók igényeit, ezáltal kellemesebb környezetet, és ideálisabb feltételeket teremthetnek a számukra. Sok felesleges feszültséget el lehet kerülni azáltal, ha a vezetők ilyen értelemben is ismerik a körülöttük levő embereket.

Extraverzió

Az extravertált emberek általában csoportokban szeretnek szolgálni másokkal. Ezért ha a vezetők olyan szolgálatokat szerveznek, ami végezhető csoportosan, az több extravertált embert fog vonzani. Ez különösen igaz olyan kampányszerű feladatok elvégzésére, mint például a gyülekezeti ház kerítésének a lefestése. Esetleg felül lehet vizsgálni, hogy a már működő szolgálatokat át lehet-e alakítani úgy, hogy csoportosan is végezhető legyen. A közbenjáró ima is egy olyan terület, ahol érdemes felkínálni csoportos formákat is. Ilyen lehet a telefonos imalánc, aminek segítségével az emberek úgy érzik, össze vannak kötve egymással.[67]

Introverzió

Az introvertált személyek lehetőség szerint egyedül vagy kis csoportokban szeretnek szolgálni. Számukra az okoz problémát, ha a gyülekezetben mindent nagy csoportokban végeznek. Jó, ha a vezetők felkínálnak olyan szolgálatokat, amit láthatatlanul a színfalak mögött lehet végezni. Ugyancsak segíthet az introvertált személyek bevonásában, ha mindig vannak olyan feladatok, amit egyedül is el lehet végezni. Az introvertált szolgálókat bátorítja, ha a vezetők észreveszik a csöndben, háttérben végzett munkájukat és elismerik azt.[68]

Érzékelés

Az érzékelők általában szeretik, ha konkrét utasításokat kapnak, hogy egy feladatot hogyan végezzenek el és elmagyarázzák nekik, hogy miért fontos az a tevékenység. Lényeges továbbá hogy a konkrét fizikai feladatok is értékesek legyenek mind a vezetők, mind a gyülekezet szemében. Például, minden gyülekezeti rendezvény elengedhetetlen feltétele, hogy a székek el legyenek rendezve, a terem ki legyen takarítva. Tovább javíthatja a szolgálók lelkesedését, ha nem csak Istentől kapnak elismerést, hanem a vezetőik is rendszeresen megköszönik a tevékenységüket. Ha folyamatosan említést tesznek azokról az emberekről és szolgálatokról, ami nélkül a gyülekezeti élet nem lenne fenntartható, az tovább bátorítja az embereket.[69]

Intuíció

Ha egy gyülekezetben a pásztor határozza meg a gyülekezet látását és ebbe nem enged másokat beleszólni, az az intuitív személyeknek frusztrációt okozhat. Ugyanis ők szívesen részt vesznek a gyülekezet látás kialakításában. Ez fokozottan igaz az extravertált intuitív tagokra, akik úgy tudják kihozni magukból a maximumot, ha egy csoportban megoszthatják az ötleteiket. Az introvertált intuitív emberek általában egyedül, imádkozás közben alakítják ki a látásukat, de nekik is szükségük van olyan alkalmakra, amikor megoszthatják azt másokkal. Ezért a gyülekezetvezetői összejöveteleken javasolt nem csak az aktuális folyamatokról beszélni, hanem időről – időre elővenni a gyülekezet látását és hosszú távú terveit. Hasznos lehet, ha a gyülekezet teljes vezetősége, rendszeresen elmélkedik a közösség jövőjéről. Esetleg szervezni olyan nyitott alkalmakat, ahol valamilyen szolgálati területről és annak jövőjéről lehet nyitottan beszélgetni.[70] 

Gondolkozás

A gondolkodó emberek képesek úgy fókuszálni egy feladatra, hogy közben teljesen figyelmen kívül hagyják más emberek érzéseit. Ha elvégeznek egy feladatot, akkor nem személyes elismerésre vágynak, hanem arra, hogy a munkájukat méltányolják. Nem csak a szolgálatukra tekintenek objektíven, hanem saját magukra is. Talán a legtöbb feszültség a gondolkodó és érző emberek közötti nézeteltérésekből adódnak. Olykor ugyanezt a feszültséget véljük felfedezni Isten szeretete és igazságossága között is. A gondolkodás funkció igazságosságára jellemző, amikor határozottan kijelenti valamiről, hogy bűn, még akkor is, ha azzal az embereknek fájdalmat okoz. Az érzést preferáló vezetők számára, nehézséget okozhat a gondolkodó szolgálók megértése, túl ridegnek tűnhetnek a számukra, de fontos felismerni, hogy nélkülözhetetlen összetevői a gyülekezeteknek. Egyes területeken az Ő képességeik a leghatékonyabbak. Ilyen például a gazdasági, titkári tevékenység továbbá a gyülekezeti ingatlan fenntartása is.[71]

Érzés

Az érző emberek rengeteg olyan szolgálatot találnak a gyülekezetben, amiben jól érzik magukat. Tulajdonképpen minden olyan terület megfelelő, ahol embereknek segíthetnek. A vezetők azzal tudják jobbá tenni számukra a szolgálatot, ha rendszeresen megköszönik a munkájukat. Míg a gondolkodó emberek számára az a fontos, hogy elismerjék a szolgálatukat, addig az érző emberek számára a személyes köszönet pótolhatatlan. Ez történhet szóban, vagy írásban is, de a fő hangsúly a személyességen van. Az érző emberek számára a legnagyobb elismerést, mégis az adja, ha látják, hogy szükség van rájuk.[72]

Megítélés

Azok számára, akik a megítélést részesítik előnyben, szükséges, hogy a szolgálatok tervezettek, kiszámíthatóak és szervezettek legyenek. A feladatok és célok világosan legyenek megfogalmazva. Sok feszültséget meg lehet spórolni azzal, ha a szolgálat időbeosztása pontosan meg van tervezve, így a résztvevők könnyedén be tudják illeszteni a napi időbeosztásukba. Ha egy vezető az észlelést részesíti előnyben, akkor különösen oda kell figyelnie arra, hogy a körülötte levő megítélő emberek számára szükséges struktúrákat és rendezettséget biztosítsa. Fontos továbbá az is, hogy Ő maga is pontosan teljesítse a kötelezettségeit.[73]

Észlelés

Az észlelő emberek számára, fontos hogy a döntések meghozatala után is, az esetleges új információk értelmében a határozat módosítható maradjon. Az észlelő emberek nagyon jó problémamegoldók, ez azért van, mert rendkívül jól tudnak alkalmazkodni a körülményekhez. Az ő számukra a megítélő közeg és a nagyon szoros, bürokratikus szolgálati rendek fojtogatóak lehetnek. Számukra biztosítani kell, hogy rugalmas időbeosztásban, az improvizáció szabadságával végezhessék a szolgálatukat.[74]

Az emberek hajlamosak azt gondolni, hogy mások is pontosan ugyanúgy látják, érzékelik, értelmezik a világot, mint ők, és minden bizonnyal a saját megközelítési módjuk a legtökéletesebb. Ebből következik, hogy az övéktől eltérő adottságokat inkább nemkívánatosnak és megváltoztatandónak tartják. E kutatás végzői meggyőződéssel vallják, hogy Isten különbözőnek teremtett minket, és ezt okkal tette. Mindenkinek más ajándékot, képességeket adott, és ezeket, ha értékként ismerjük fel és ismerjük el, akkor létrejöhet a szinergia. Ha sikerül a maguk módján megszólítani az eddig esetleg félreértett, a gyülekezet perifériájára szorult embereket, akkor ők is kivirágozhatnak, elkezdhetik használni az ajándékaikat, és Isten hatékony eszközeivé válhatnak.

A tipológia korlátai

A fent leírtak alapján láthatjuk, hogy a személyiségtipológia egy hasznos eszköz. Azonban tudatosítanunk kell azt, hogy csupán egy eszköz a sok közül. Egy bizonyos nézőpontból szemléli az embereket, és a teljes képhez szükségünk van más nézőpontokra és eszközökre is.[75]

A személyiségtipológia felületes ismerete, az emberek címkézéséhez és sztereotípiák kialakításához vezethet. Nem jelenthet kifogást vagy kibúvót a személyiségtípus egy nemkívánatos feladat elvégzése alól sem. Ezek alapján, mások képességeivel kapcsolatban sem helyes találgatásokba bocsátkozni. A tipológia arra ad választ, hogy mit választunk az esetek nagy részében és nem azt mondja ki, hogy nem tudunk más területeken is hatékonyan működni.[76]

A konkrét kutatás eredményei

Azonos foglalkozású emberek, általában hasonló személyiségtípusba tartoznak a világ minden részén. Például a rendőrökre jellemző személyiségtípus az ISTJ és az ESTJ Ausztráliában, Amerikában, és Angliában is ugyanúgy.[77] Tehát feltételezhetjük, hogy a lelkészek között is hasonló arányokat találunk, a kulturális különbségek ellenére.

A különböző típusok eltérő arányban vannak jelen a különböző kultúrákban, de az eloszlási arányokban vannak hasonlóságok. Például minden kultúrában az STJ típus a domináns. A férfiak körében a gondolkodás 10-25% -al gyakoribb. Valamint a vérmérséklet szerinti csoportosítás (SJ, SP, NF, NT) ugyanúgy alkalmazható minden kultúrában, amint azt egy négy kontinensen végzett kutatás igazolta (Észak Amerika, Ázsia, Afrika, Európa).[78]

Az első kutatást 1982 –ben végezte, Chester P. Michael, és Marie C. Norrisey. Azt vizsgálták, hogy a személyiségtipológia felhasználható-e a személyes imaélet fejlesztésében. Azt találták, hogy a résztvevők 90%-ának az imaélete, fejlődött a kutatás során.[79] A kutatásban 415 személy vett részt, ebből 115 férfi, és 300 nő. A vérmérsékletek aránya: SJ 32%, SP 10,4%, NT 10,6%, NF 47%. A kutatást bemutató táblázat, a hatodik mellékletben található.

A második kutatást Otto Kroeger és az Alban Institute végezte, melynek során 1319 lelkészt kérdezett meg. A kutatást 1988-ban publikálták. A felmérésben a következő egyházak lelkészei vettek részt: Presbiteriánus, Episzkopális, Luteránus, United Church of Christ, Római Katolikus, Disciples of Christ, Unitárius, Kanadai Egyesült Gyülekezetek, Amerikai Baptisták, Déli Baptisták, Egyesült Metodista Egyház, Swedenborgian, Isten Gyülekezetei Egyház, Misszionárius Szövetség, Reformált Judaista Egyház, Hetednapi Adventisták, Mennonita Egyház.[80] A vérmérséklet szerinti megoszlás ebben az esetben: SJ 35%, SP 8%, NT 16%, NF 41%.[81]

A harmadik kutatást Dr. Alan Gilburg végezte, a Team Consulting Company kereteiben. A presbiteriánus egyház, 254 lelkészét kérdezte meg, az Egyesült Államokban. Azon belül is a következő területeken: New York központi része, Dél Kalifornia, New Jersey, Nyugat Pennsylvánia, Nyugat Virginia és Ohio. Vérmérsékletek szerinti megoszlás: SJ 29%, SP 8%, NT 19%, NF 44%.[82]

A negyedik kutatást a Pünkösdi Teológiai Főiskolán végeztük. A kutatás során 36 lelkész töltötte ki a Magyarországon akkreditált, GPOP személyiségteszteket. Ebben az esetben a vérmérsékletenkénti megoszlás: SJ 49%, SP 11%, NT 8%, NF 32%. A magyar kutatás során a személyes coaching beszélgetésekben felmerült, hogy a résztvevők közül négy személy az érzékelés helyett inkább az intuíciót preferálja. Ha ez így van, akkor a gondviselők (SJ) aránya 43%-ra csökken, és pontosan megegyezik az idealisták (NF) csoportjával. A módosítások után, még mindig jelentős különbség marad az amerikai és magyar lelkészek között található gondviselők aránya között.

A teljes társadalomra vetített, vérmérsékleti megoszlás Amerikában Gordon Lawrence and Charles Martin szerint: SJ 46%, SP 27%, NT 10%, NF 16%.[83] Ezeket az adatokat használom az amerikai populáció átlagával való összehasonlításához, mert ezek az adatok támaszkodnak, a legszélesebb körű kutatásokra.[84] Magyarországi adatokat, a léletanitipusok.net honlapon találtam csupán.[85] Az oldalon elérhető kérdőív kitöltőinek eredményei találhatóak meg összegezve. Eddig összesen 629,620 darab kérdőívet töltöttek ki, aminek a vérmérsékletenkénti eredménye: SJ 39%, SP 18%, NT 15%, NF 28%. Az itt közölt adatokban, az életművészek aránya feltűnően alacsony, valamint az idealisták aránya rendkívül magas. Tehát arra következtethetünk, hogy az eredményekben nagyon erősen megjelenik a vérmérsékletek személyiségtipológia iránti érdeklődése. Így sajnos a magyar kutatást nem tudjuk vele összehasonlítani.

 

A funkciók szerinti megoszlás, az amerikai társadalom átlagában: extraverzió 49%, introverzió 51%, érzékelés 73%, intuíció 27%, gondolkodó 40%, érző 59%, megítélő 54%, észlelő 46%.[86] 

 

Extraverzió - Introverzió

A lelkészek többsége extravertáltabb, mint az amerikai átlag. A Kroeger kutatásában résztvevő lelkészek 61%, míg Gilburg által felmért csoport 62%-a preferálta jobban az extraverziót. A magyar felmérés ennél szélsőségesebb, 70%-os értéket mért. Az amerikai lakosság átlaga, kiegyensúlyozottnak mondható, ugyanis az extraverzió – introverzió megoszlásának az aránya majdnem azonos, extraverzió 49%, introverzió 51%. Ez azt jelenti, hogy a magyar pünkösdi lelkészek inkább az extravertált embereket tudják megszólítani, a társadalomban lévő introvertált embereket gyakran megijesztheti a hangos közös imádkozás, és az, hogy presszióként élhetik meg az ebben való részvételt.

Érzékelés - Intuíció

Az érzékelés és intuíció közötti megoszlás jelentősen eltér az amerikai átlagtól. A három amerikai kutatás eredményei eléggé megközelítik egymást, Michael – Norrisey 42% érzékelést és 58% intuitíciót; Kroeger 43% érzékelést és 57% intuíciót; Gilburg 37% érzékelést, és 63% intuiciót talált. Tehát az amerikai lelkészek több mint fele az intuíciót preferálja. A magyar kutatás ellentétes értékekről számol be, ugyanis 59%-ban preferált érzékelést és 41%-ban választott intuíciót talált. Ha figyelembe vesszük a személyes beszélgetések alapján felmerülő korrekciókat, akkor ez az arány 51% érzékelés és 49% intuícióra módosul. Az intuíció ilyen magas aránya meglepő, ugyanis az amerikai lakosságnak csupán 27%-a preferálja ezt a funkciót. Konkrétan ez azt jelentheti, hogy a pünkösdi lelkészek jövő irányú látásai, víziói, „optimista” felvetései nem mindig találkoznak a gyakorlati tapasztalatokra is éhes, az adott helyzetben praktikus tanácsokra vágyó társadalmi igénnyel. Ez egy konkrét vakfolt lehet az extravertált intuitív lelkészek számára.

Gondolkodás - érzés

A kutatások teljes összhangban az érzés dominanciájáról számolnak be. A Michael – Norrisey kutatásban résztvevők 78%-a preferálja az érzést. Kroeger kutatásában ez az arány alacsonyabb ugyan, de így is jelentős, 68%-os többséget mutat. Gilburg adatai meglepően közeli, 67%-os értékről számolnak be. A magyar kutatás még ennél is szélsőségesebb eredményeket mutat, ugyanis a megkérdezettek 84%-a az érzést preferálta. Ebből az következik, hogy a pünkösdi lelkészek kiváló kapcsolatteremtők, pontosan felmérik, hogyan érzi magát a másik ember, ám őt főleg érzelmi érvekkel – amennyiben extravertált intuitív „alkatok” –, például szívhez szóló hangos imádkozással próbálják megérinteni. A gondolkodó embereknek azonban észérvekre van szükségük ahhoz, hogy döntésre jussanak, ami nem erőssége a pünkösdi lelkészeknek. Sőt, pontosan a gondolkodás oldalának gyengesége miatt válaszaik időnként túlontúl leegyszerűsítőek lehetnek, lezárják a további érveknek a figyelembe vételét. Ez azt is jelenti, hogy a keresők további érdeklődését zaklatásként élhetik meg, miáltal inkább kerülik az ilyen emberekkel a találkozást, hiszen rossz, kudarcos érzéssel tölti el őket – esetleg egy-egy frappánsnak szánt hitbuzgalmi válasszal rövidre zárják azt. Velük szemben a gondolkodó lelkészek kifejezetten élvezik a racionális „hitvitákat”, őket megmozgatja, és vaskos teológiai könyvek átlapozására indítja az effajta kérdésfeltevés. Az érzés ilyen magas aránya, részben választ adhat arra az egyre gyakrabban feltett kérdésre is, hogy „Hová tűntek a férfiak a gyülekezetekből?”[87]. Ha figyelembe vesszük, hogy a férfiak 60-75%-a gondolkodó, akkor láthatjuk, hogy ez az arány pont ellentétes a gyülekezetekben jelenlévő kultúrával. Tehát lehet, hogy az érzelmek ilyen magas aránya kellemetlen a számukra, vagy esetleg a logikus, racionális válaszok magasabb arányát hiányolják.

Megítélés - észlelés

A megítélés és észlelés területén a megítélést választja a legtöbb lelkész. Michael – Norrisey kutatásában, a megkérdezettek 60%-a preferálta ezt a funkciót. Kroeger 70%-os többséget, míg Gilburg ennél alig alacsonyabb 67%-os értéket talált. A magyar kutatás a funkció 80%-os dominanciájáról számol be. Furcsa ellentét feszülhet a között, hogy a pünkösdi lelkészek, akiknek a „munkaköri leírásában” szerepel a Szentlélekre való nyitottság, a kutatás alapján szeretik a tervezettséget, szeretnek döntéseket hozni. A kettő közötti ellentmondás úgy oldható fel, hogy a többségében extravertált, de megítélő (J) lelkipásztorok, bár hajlamosak lehetnek a Lélek vezetésére figyelni, a saját maguk által szabott keretekhez sokszor foggal-körömmel ragaszkodnak. Vagyis a Lélek indítására képesek gyorsan változtatni, ám ezt többnyire csak saját kezdeményezésre teszik. Mások ilyen irányú ötleteit, felvetéseit – ha már van kész terv, program – hajlamosak akadékoskodásként megélni. A fejlődést elősegítő tényező lehet, ha tanulnak olyan csoportvezetési technikákat, amelyek segítségével mindenkinek lehetősége nyílik elmondani a véleményét, így figyelembe tudják venni a Lélek másoknak adott vezetését. Segíthet még a nyitott gyülekezeti kultúra megteremtése is, és olyan vezetői módszerek, szemléletmódok elsajátítása, amely segít az értő delegálásban, a közös felelősségvállalásban – ezzel egyszersmind csökkenthetik a stresszt, és megelőzhetik a kiégést.

Vérmérsékletek szerinti értékelés

Összességében azt láthatjuk, hogy a gyülekezeti vezetők körében sok idealista (NF) vérmérsékletű lelkész található. Feltehetően ez azért van, mert a gyülekezetekben megtalálják a számukra olyan fontos összetevőket, mint: emberek, misztikum. A magas arányú jelenlétük egyértelműen meghatározza a gyülekezetek arculatát. Az idealisták melegszívűsége, segítőkészsége, nyitottsága a spirituális dolgokra, kellemes hangulatú, nyitott gyülekezeteket eredményez, ahol az emberek lelki növekedésének az elősegítése az egyik fő cél. Az ENFJ, mint leggyakoribb típus, kiemelkedően jó prédikátor és tanító.

A magyarországi eredmények arról számolnak be, hogy a magyar gyülekezetvezetők között nagyobb a gondviselők (SJ) aránya. Ezzel a magyar gyülekezeteknek más jellegű karakterisztikát biztosítanak. Az ilyen gyülekezetek sokkal gyakorlatiasabbak, jobban odafigyelnek a szükségben levőkre és igyekeznek segítséget nyújtani mindenkinek, akinek csak tudnak. Igyekeznek megragadni az igei igazságok apró részleteit is. Fontosak számukra a hagyományok és szeretik a jól bevált módszereket. A stabilitásra való törekvés és a megbízhatóság fontos értékek az ilyen vezetők számára. „Árnyoldaluk” viszont a status quo fenntartására való törekvés. Ez azt jelenti, hogy amíg nincsenek rákényszerítve egyes, bevált programok megváltoztatására, addig ragaszkodnak a hagyományos módszerekhez, gyülekezeti rendhez. Mivel kiemelkedően sok közöttük az érző (F) lelkész, ezért törekednek arra, hogy mindenki jól érezze magát a gyülekezetben. Időnként a meghasonlásig vezethet az a feszültség, amit átélnek amiatt, hogy igyekeznek integrálni és maximálisan „kiszolgálni” az újító jellegű úttörőket és az idős, konzervatív híveket. Lelkiismeretüket megterhelheti, ha néhány idős tag egy-egy újításra panaszkodva a gyülekezet elhagyását veti fel. Az efféle konfliktusok gyakori kimenete lehet, hogy az úttörő munkára éhes tagok elhagyják a gyülekezetet, aminek a következménye, hogy az ő személyiségtípusuk (általában ENT) még inkább hiányozni fog a gyülekezeti közösségből.[88]

A vérmérsékleti csoporton belül a melegszívű ESFJ (gondoskodók) a leggyakoribb típus. Az életművészek (SP) vérmérsékleti csoportjába meglepően kevés lelkész tarozik. Az amerikai átlaghoz képest a lelkészek csupán egyharmada sorolható ebbe a kategóriába. Az életművész vezetővel rendelkező gyülekezetek igen rugalmasak és esetenként kiszámíthatatlanok lehetnek. A gyülekezeti alkalmak csak nagy vonalakban vagy egyáltalán nincsenek megtervezve. Az akciódús, eseményekkel teli gyülekezeti élet ritkán unalmas. Rendkívül jól kezelik a váratlan helyzeteket, sok esetben talán éppen ő maguk idézik elő azokat, oly módon, hogy nem terveznek előre. A vérmérsékleti csoporton belül az érző típusok vannak többségben. Ezen belül az ESFP (előadók), és ISFP (alkotók), egyforma arányban vannak jelen. Melegszívűek, impulzívak, általában jó hangulatot kölcsönöznek a környezetüknek.

A racionalista (NT) csoportban található a legnagyobb eltérés a kutatások között. Jól látható, hogy az amerikai kutatások az amerikai átlagnál több ilyen vérmérsékletű lelkészről számolnak be, míg a magyar kutatás alacsonyabb arányt mutat. A racionalisták nagy része, feltehetően műszaki pályára megy, és nagy érdeklődést mutat a tudományok iránt. Az ilyen lelkészeket általában nyitottság jellemzi. Mivel többnyire a jövőben élnek és a jövőbeli ötleteik alapján alakítják a jelent, gyakran az aktuális feladatokra nem fordítanak elég figyelmet. Ezért a racionalista lelkészek gyülekezetei nem szűkölködnek tervekben és látásokban. Belőlük azonban Magyarországon az MPE-n belül nagyon kevés van.

Tovább lehetne folytatni a szolgálati területek kiválasztása, és a spiritualitás elmélyítése területeinek kutatását. Érdemes lenne megvizsgálni, hogyan lehetne tovább pontosítani a személyiségtipológia eredményeit Howard E. Gardner többszörös intelligencia elméletével. Érdemes lenne azt is kutatni, hogy a különböző egyházak gyülekezeteibe járó tagoknak eltérő-e a személyiségük? Van-e eltérés a roma és a magyar gyülekezetekbe járó emberek személyisége között? Meghatározható-e egy adott gyülekezet személyiségtípusa, és ha igen, azt milyen arányban befolyásolja a lelkipásztor és a gyülekezet személyisége? Elképzelhető, hogy egyes hívők kiábrándultsága, elégedetlensége, lázadása esetleg azon is múlik, hogy személyiségük nagyban eltér a lelkész és a vezetők, esetleg a többi gyülekezeti tag személyiségétől, és ez akadályozza a beépülésüket és a fejlődésüket? ?Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolására további tanulmányok és szakdolgozatok szükségesek.


Felhasznált irodalom:

1.      Bruce Duncan, 1993, Pray your way, London, Darton, Longmann and Todd LTD.

2.      Chester P. Michael-Marie C. Norrisey, 1984, Prayer and Temperament, Virginia, The open door Inc.

3.      David Keirsey, 1998, Please understand me II, United States, Prometheus Nemesis Book Company

4.      dr. Erős Ilona–Jobbágy Mária, 2001, A Myers-Briggs Típus Indikátor (MBTI) Magyarországon, 2014. 06. 18, http://www.anima-racio.hu/pdf/MBTI_mo.pdf

5.      Erős Ilona-Richard Bents, 2014, GPOP minősítő tréning, Golden Profiler of Personality kézikönyv, h. n.,  Anima-Ráció Konzultánsok kft.

6.      Gary L. Harbaugh, 1990, God’s Gifted People, Minneapolis, Augburg fortress

7.      Leslie J. Francis, 1997, Personality type and scripture, London, Wellington House

8.      Lynne M. Baab, 1998, Personality type in congregations, h. n., The Alban Institute

9.      Roy M. Oswald-Otto Kroeger, 1988, Personality Type and Religious Leadership, h. n., The Alban Institute

10.  sz.n., 2004, Biblia magyarázó jegyzetekkel, Budapest, Kálvin János kiadó

11.  sz.n., 2015.03.06., Frequency of personality types,  http://www.mypersonality.info/personality-types/population-gender/

12.  sz.n., 2015.03.07., How frekquent is my type, http://www.myersbriggs.org/my-mbti-personality-type/my-mbti-results/how-frequent-is-my-type.htm

13.  sz.n., 2015.03.08., Lifelong type development, http://www.myersbriggs.org/my-mbti-personality-type/understanding-mbti-type-dynamics/lifelong-type-development.htm

14.  sz.n., 2015.03.09.,MBTI Socioeconomic Infographic, http://careerassessmentsite.com/mbti-personality-types-socioeconomic-infographic/

15.  sz.n., 2015.03.010., Multicultural use of the MBTI, http://www.myersbriggs.org/more-about-personality-type/international-use/multicultural-use-of-the-mbti.htm

16.  sz.n., 2015.03.11., Tesztek eredményei, http://lelektanitipusok.net/tipusok

17.  sz.n., 2015.03.12., The auxiliary function, http://www.myersbriggs.org/my-mbti-personality-type/understanding-mbti-type-dynamics/the-auxiliary-function.htm

18.  sz.n., 2015.03.13., The dominant function, http://www.myersbriggs.org/my-mbti-personality-type/understanding-mbti-type-dynamics/the-dominant-function.htm

19.  sz.n., 2015.03.14., The fourth or inferior function, http://www.myersbriggs.org/my-mbti-personality-type/understanding-mbti-type-dynamics/the-fourth-or-inferior-function.htm

20.  sz.n., 2015.03.15., The tertiary function, http://www.myersbriggs.org/my-mbti-personality-type/understanding-mbti-type-dynamics/the-tertiary-function.htm


 

 

Függelék

1.      Függelék

 

Michael - Norrisey

Kroeger

Gilburg

PTF

PTF Módosított

Amerikai átlag

össz. Fő

415

1 319

254

37

37

 

 

Személy

%

Személy

%

Személy

%

Személy

%

Személy

%

%

ISTJ

21

5

89

7

18

7

3

8

4

11

12

ESTJ

16

4

93

7

13

5

 

 

 

 

9

ISFJ

65

16

113

9

13

5

4

11

4

11

14

ESFJ

31

7

163

12

30

12

11

30

8

22

12

 

133

32

458

35

74

29

18

49

16

43

46

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ISTP

9

2

13

1

0

0

0

 

 

 

5

ESTP

3

1

9

1

5

2

0

 

 

 

4

ISFP

24

6

43

3

8

3

2

5

2

5

9

ESFP

7

2

43

3

8

3

2

5

1

3

9

 

43

10

108

8

20

8

4

11

3

8

27

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

INTJ

18

4

58

4

10

4

1

3

1

3

2

INTP

7

2

25

2

3

1

0

 

 

 

3

ENTP

8

2

33

3

13

5

0

 

 

 

3

ENTJ

11

3

97

7

23

9

2

5

1

3

2

 

44

11

213

16

48

19

3

8

2

5

10

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

INFJ

53

13

100

8

25

10

1

3

 

 

2

INFP

56

13

74

4

20

8

 

 

 

 

4

ENFP

50

12

153

12

28

11

3

8

4

11

8

ENFJ

36

9

161

16

38

15

8

22

12

32

3

 

195

47

488

39

112

44

12

32

16

43

17

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

E

162

39

804

61

157

62

26

70

26

70

49

I

253

61

515

39

97

38

11

30

11

30

51

S

176

42

566

43

94

37

22

59

19

51

73

N

239

58

753

57

160

63

15

41

18

49

27

T

93

22

417

32

84

33

6

16

6

16

40

F

322

78

902

68

170

67

31

84

31

84

60

J

251

60

926

70

170

67

30

81

30

81

54

P

164

40

393

30

84

33

7

19

7

19

46

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


2.      Függelék

Az alábbi diagramban felhasználom:

-       Roy M. Oswald és Otto Kroeger adatait. [89]

-       A magyar, lelektantipusok.net honlapon kitöltött, kérdőívek eredményeit.[90]

-       A Mypersonality.info honlap, által közzétett eredményeket.[91]

-       Gordon Lawrence and Charles Martin, Building People, Building Programs könyvében közzétett adatait.[92]



3.      Függelék



4.      Függelék


5.      Függelék


6.      Függelék



 

 

 

1.      Melléklet

Roy M. Oswald és Otto Kroeger szerint, a különböző típusok erősségei a gyülekezetben.

Lelki mélység

INFP, INFJ, INTJ, INTP

Jó prédikátori képességek

ENFJ, ENTJ

Fiatalok felé való szolgálat

ESFP, ENFP

Lelki gondozás, tanácsadás

INFJ, ENFP, INFP

Hatékony vezető

ENTJ, INTJ, INFJ, ENFJ

Gyülekezeti adminisztráció

ESTJ, ISTJ

 

Jegyzetek:

[1] Erős–Jobbágy, 2001, 1. o.

[2] Az MBTI nem validált és nem jogtiszta, ám sokak által használt magyar verziója elérhető itt: http://lelektanitipusok.net/tesztek/teszt_94

[3] Erős–Bents, 2014, 80. o.

[4] E=Extravertált, I=Introvertált, S=Sensing, N=iNtuitív, T=Think, F=Feel, J=Judging, P=Perceiving

[5] Lásd: 1. sz. melléklet

[6] Erős–Jobbágy, 2001, 2. o.

[7] Erős–Jobbágy, 2001, 3. o.

[8] Erős–Jobbágy, 2001, 3. o.

[9] Erős–Jobbágy, 2001, 4. o.

[10] sz.n., 2015.03.13.

[11] sz.n., 2015.03.12.

[12] sz.n., 2015.03.15.

[13] sz. n., 2015.03.14.

[14] sz. n., 2015.03.08.

[15] sz. n., Biblia magyarázó jegyzetekkel, 2004, 85. o.

[16] 2Móz 4,11

[17] sz. n., Biblia magyarázó jegyzetekkel, 2004, 85. o.

[18] Apcs 9,27

[19] Apcs 11,25

[20] Apcs 15,39

[21] Apcs 9,1

[22] Oswald-Kroeger, 1988, 44. o.

[23] Oswald-Kroeger, 1988, 44. o.

[24] Oswald-Kroeger, 1988, 45. o.

[25] Oswald-Kroeger, 1988, 45. o.

[26] Oswald-Kroeger, 1988, 47. o.

[27] Oswald-Kroeger, 1988, 47. o.

[28] Oswald-Kroeger, 1988, 48. o.

[29] Oswald-Kroeger, 1988, 48. o.

[30] Francis, 1997, 10. o.

[31] Baab, 1998, 52. o.

[32] Oswald-Kroeger, 1988, 108. o.

[33] Oswald-Kroeger, 1988, 107. o.

[34] Oswald-Kroeger, 1988, 109. o.

[35] 2 Sám 6,14 Dávid teljes erővel táncolt. Feltehetően ESTP típus, domináns ES funkcióval.

[36] Baab, 1998, 54. o.

[37] Baab, 1998, 56. o.

[38] Oswald-Kroeger, 1988, 111. o.

[39] Baab, 1998, 56. o.

[40] Baab, 1998, 57. o.

[41] Baab, 1998, 57. o.

[42] Duncan, 1993, 108. o.

[43] Baab, 1998, 58. o.

[44] Baab, 1998, 59. o.

[45] Baab, 1998, 59. o.

[46] Baab, 1998, 59. o.

[47] Mt 22,37

[48] Duncan, 1993, 116. o.

[49] Baab, 1998, 61. o.

[50] Oswald-Kroeger, 1988, 114. o.

[51] Baab, 1998, 62. o.

[52] Baab, 1998, 62. o.

[53] Baab, 1998, 62. o.

[54] Baab, 1998, 63. o.

[55] Harbaugh, 1990, 34. o.

[56] Harbaugh, 1990, 37. o.

[57] Oswald-Kroeger, 1988, 55. o.

[58] Harbaugh, 1990, 38. o

[59] Harbaugh, 1990, 51. o.

[60] Harbaugh, 1990, 52. o.

[61] Harbaugh, 1990, 53. o.

[62] Harbaugh, 1990, 63. o.

[63] Harbaugh, 1990, 65. o.

[64] Harbaugh, 1990, 66. o.

[65] Harbaugh, 1990, 76. o.

[66] Mt 11,30

[67] Baab, 1998, 46. o.

[68] Baab, 1998, 46. o.

[69] Baab, 1998, 47. o.

[70] Baab, 1998, 47. o.

[71] Baab, 1998, 48. o.

[72] Baab, 1998, 48. o.

[73] Baab, 1998, 49. o.

[74] Baab, 1998, 49. o.

[75] Baab, 1998, xi. o.

[76] Baab, 1998, xiv. o.

[77] sz.n., 2015.03.10.

[78] sz.n., 2015.03.10.

[79] Michael-Norrisey, 1984, 9. o.

[80] Oswald-Kroeger, 1988, 22. o.

[81] Oswald-Kroeger, 1988, 23. o.

[82] Oswald-Kroeger, 1988, 23. o.

[83] sz.n., 2015.03.06.

[84] sz.n., 2015.03.06.

[85] sz.n., 2015.03.11.

[86] Oswald-Kroeger, 1988, 22. o.

[87] Lásd: Murrow David, azonos című könyvét

[88] További kutatás témája lehetne, hogy milyen személyiségtípusok állnak egy-egy ébredési mozgalom fókuszában, és az évek múlásával hogyan adják át a stafétát más jellegű, karakterű, vérmérsékletű lelkészeknek, egyházvezetőknek.

[89] Oswald-Kroeger, 1988, 23. o.

[90] sz.n., 2015.03.11.

[91] sz.n., 2015.03.06.

[92] sz.n., 2015.03.07.

Comments