Tari Zoltán: Az európai pünkösdizmus – Recenzió

Recenzió: Dyer, Anne E, és Kay, William K., (szerk.): European Pentecostalism [Az európai pünkösdizmus]. Brill, Leiden, Boston, 2011. 416 o. ISBN 9789004207301

A pünkösdi mozgalom európai történetét mutatja be Az európai pünkösdizmus című, cikkgyűjteményekből álló kötet, mely a mozgalom terjedését északról déli irányba, majd később keletre rajzolja meg földrajzi elhelyezkedés alapján.

A 416 oldalas kötet arra vállalkozik, hogy a több mint százéves pünkösdi mozgalom útját mutassa be, amely az Egyesült Államokból Európába érkezett Thomas Ball Baratt által, aki afro-amerikai testvérek imája által kapta meg a Szentlélek-keresztség áldását. Tizenegy fejezet fedi le a kontinens egészének történetét, a különböző földrajzi egységek különlegességeit a helyi szerzők által láttatva. A kötet utolsó néhány cikke a pünkösdizmus kapcsolatát elemzi az európai protestáns, katolikus és kommunista dominanciájú társadalmi közegben. Figyelemre méltó Raymond Pfister írása a pünkösdi mozgalom jövőjét illetően, aki fontos kérdéseket felvetve irányvonalat próbál meghatározni a 21. századi kihívásokra reflektálva.

Az eredetileg az amerikai kontinensről érkező kegyességi áramlat az evangéliumi irányzat tanításán a Szentlélekről szóló tanítás témájában, illetve a Szentlélek keresztség megtapasztalásában lép túl. A klasszikus pünkösdi tanítás a Szentlélek-keresztség élményét a nyelveken szólás külső jelével azonosítja be.

A gyűjtemény alapvetően küzd azzal a tipikus európai kérdéssel, mely az Európai Unió létrejötte után az egységesülő kontinensen is folyton felvetődik: Európa nem kulturális, hanem földrajzi egység, mivel a különböző európai nemzetek egyenként különböző kultúrát képviselnek az egység valódi megjelenése nélkül. A pünkösdizmus minden egyes földrajzi területen a helyi viszonyokhoz és kultúrához idomulva tudott gyökeret verni. A kötet ezt a sokféleséget kiválóan mutatja be a mozgalom elterjedésének fokozatos bemutatásával.

A mozgalom a 20. század megpróbáltatásai alatt még erőteljesebben épült, jól mutatva annak eszkatologikus beállítottságát, mely a háborús idők alatt jelként megélve a történelmet, erőt kapott az evangélium még hatékonyabb, sürgető megjelenítéséhez.

A kötet a történeti és társadalmi megközelítésen túl kevéssé említi a különböző területek tanításbeli, dogmatikai eltéréseit, helyi teológiai specialitásait.

A pünkösdi mozgalom alapvető tanításait vizsgálva egyértelműen keresztény tanításokra épülő, a reformációs paradigmát továbbépítő csoportról van szó, akiknek a tanításában a következő elemek kiemelten jelennek meg: (a teljesség igénye nélkül)

1.      A Szentlélek Isten működése hasonlóan megtapasztalható, mint az első keresztények idején – apostoli hit. A karizmák működése nem zárult le az apostoli korral.

2.      A Szentlélek megtapasztalása nyomán a hívő egy ún. második élményt él át, melynek során betöltekezik Szentlélekkel, és ezen átélése során felfokozott érzelmi reakció: sírás vagy nevetés, rázkódás, örömérzés és emellett egy karizma, a nyelveken szólás jelenik meg.

3.      A megtapasztalást a szentségi mozgalom második áldásának analógiájára értelmezik, de a megszentelődés élményének helyére a Szentlélek-keresztség tanítása kerül (alámerülés a Szentlélekbe, betöltekezés a Szentlélekkel).

4.      A mozgalom összekapcsolódik az imádkozással, és eredménye az Istennel való kapcsolat elmélyülése és a missziós vágy feléledése a hívőben.

5.      A mozgalom ezért egyfajta ébredési hullámot gerjeszt, amivel együtt jár a bűnbánatra való felhívás, a szent élet kívánása, a térítő munka sürgetése, a betegekért való ima, és Krisztus közeli eljövetelének várása.

6.      A mozgalom kijelentés- és megtapasztalás-központú, tanítása bibliaközpontú, de mindenképp fundamentalista értelmezéssel. A személyes kinyilatkoztatás intenzitása miatt a laikus szolgálat megélénkül, a tudás helyére a karizmák és inspirációk kerülnek. A tekintély legitimálásában a karizmáknak nagy szerep jut.

7.      Egyfajta aszkézis és a világtól való elvonultság jellemzi a mozgalmat, mely a nagyfokú bűnbánati átélések miatt a moralizáló igehirdetéseket előtérbe helyezi, és a világtól való elzárkózást sürgeti.

8.      Az Istentisztelet liturgiája szabaddá válik, minden résztvevő hozzáadja a saját átéléseit. A liturgia házaknál is történhet.

9.      A felnőttkeresztség tanítása hangsúlyos, melyet alámerítéssel végeznek. Fontos elem a kézrátételes ima a betegségekért és a bűntől való szabadulásért. Az anyagi áldásért mondott ima és a róla való tanítás és gyakorlat is előtérbe kerül a mozgalomban.

10.  A zenei szolgálat és az Istent dicsőítő zene kerül a liturgia középpontjába, mely eszközként szolgál a lelki megtapasztalások során.

Az egyes elemek részei voltak ugyan más korábbi felekezeteknek vagy mozgalmaknak, de így együtt csak a pünkösdi-karizmatikus mozgalomban fejlődtek ki, és különösen a klasszikus pünkösdizmus nagyobb részében jelentkeztek. A jellemzők közül a legfontosabb, mely átfogja az egész mozgalmat és az összes pontot, a Szentlélek megtapasztalásának tanítása, aki felhatalmazza a hívőt egy újfajta minőségű keresztény életvitellel.

A kötet hiánypótló összefoglaló mű az európai mozgalom történetéről és felmerülő társadalmi hatásairól, mely nélkülözhetetlen kézikönyve lehet a pünkösdi-karizmatikus környezetben tanuló és szolgálatra készülő hallgatóknak, illetve a mozgalom kutatóinak és a mozgalom iránt érdeklődő közönségnek. A mozgalom jövőjét vizsgáló cikk kiváló érzékkel ad irányt kijelentésével, miszerint a mozgalomnak jelen időszakban a legfőbb feladata, hogy megtalálja európai identitását, kialakítva igazi európai pünkösdi jellegét.

Comments